Stanisław Lem: Solaris

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Stanisław Lem: Solaris
Stanisław Lem: Solaris

Mostanában csatlakoztam kvzs és lunakv81 kihívásaihoz a Molyon. Régóta szerettem volna már kezembe venni Stanisław Lem ezen remekművét, de valahogy eddig nem sikerült. Így viszont a kihívások megadták azt a kezdeti lökést, ami eddig hiányzott.

Megfilmesítve már több változatát is láttam. Voltak közülük jobbak, és kevésbé jók is. Viszont egy Lem rajongó ismerősöm, állandóan azt szajkózta, hogy a filmeknek semmi közük nincs a könyvhöz, és nagyon kíváncsi voltam, hogy mire érti ezt. Jó ideig vadásztam a könyvre, ugyanis sehol nem volt fellelhető. Végül a kedvenc antikváriumomban sikerült előjegyzés után megszereznem.

Lem nem aprózza el a dolgokat, és nem is vesződik holmi bevezetéssel. Rögtön az első soroknál, főhősünk Solaris felé veszi az irányt, és megkezdődik érdekes kutatása. Kelvin megérkezése után rögtön egy pszichológiai kihívással találkozik. Összesen rajta kívül még két kutató tartózkodik az űrállomáson, de furcsa, megmagyarázhatatlan dolgok történnek.

A regény Kelvin szemén és gondolatain keresztül mutatja be a bolygót, melyen egy élő óceán tevékenykedik, és kapcsolatba szeretnének lépni vele. Kelvin két szálon futó története érdekes kérdéseket vet fel. Az egyik ilyen szál, az emlékeink legmélyén megbúvó “félelmünk”, múltunk, mely egyszer csak megtestesül. Kelvin volt barátnője ez a temetetlen múlt, aki 19 éves korában öngyilkosságot követett el. Vajon mi hogyan viselkednénk, ha saját temetetlen múltunk így megjelenne? Mi volna az első lépésünk? Megijednénk? Megölelnénk? Megölnénk? És idővel hogyan viszonyulnánk hozzá?

A másik szál, maga a Solaris, melyen ott hömpölyög az élő óceán, egy olyan “élőlény” mely képes a bolygó mozgását befolyásolni, csak kérdés, hogy tudatosan, vagy ösztönösen? Hosszú évtizedek óta próbálták a szolaristák megfejteni ezt a rejtélyt, viszont mind ezidáig sikertelenül. Egyáltalán, hogy kell elkezdeni egy ilyen kutatást? Melyek a megfelelő módszerek, amelyek előre visznek a megismerésben? És kik lehetnek ezek a személyek, akik elkezdhetik a kutatást? A természettudomány tudósai? Esetleg a matematikusok? Pszichológusok? Kelvin végigvezet bennünket ezen kutatások fonalán, melyek nagy része zsákutcába vezetett, mely elméletek újnak számítottak, mégis az idő próbáját nem állták ki.

Olvasás közben elgondolkodtam azon, hogy mennyi tudást készen kapunk már az iskola első pár évében, amik természetesnek hatnak. De mennyi munka áll ezen felfedezések mögött, arról valahogy nem beszélünk. Az hogy a Föld nem lapos, nincs vége, ahonnan leeshetnénk, és hogy nem a Föld körül forog a többi bolygó, ez manapság természetes, viszont a régi időkben nagy port kavart, sőt halállal sújtották azokat akik ezek közül bármit is tagadott. Nem beszélünk azon tudósokról, akiknek munkái zsákutcák voltak, de mégis olyan felfedezéseik voltak melyek a jó irányba tudták terelni később a tudományt. Pl. Charles Darwin csak továbbvitte egy tudós elméletét, és kidolgozta, ami miatt nem az elődje nevét viseli a Darwinizmus, hanem a sajátját, és már én sem emlékszem, hogy Darwin kinek is az elméletét dolgozta fel…

Megfogalmazásra kerül benne egy olyan mondat, hogy az ember egyáltalán képes-e olyan tudományos vizsgálatra, mely magasan felette áll? Vagy éppen annyira nem emberi, hogy a gondolkodásmód teljes megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy egyáltalán felfogjuk az alapvető téziseket is? Esetleg nem rendelkezünk azokkal a tapasztalatokkal, amik alapján el tudnánk indulni, és ezek a tapasztalatok lehet, hogy nem is megszerezhetők az emberiség számára, korlátoltsága miatt.

Végül is azt tudom mondani, hogy megérte elolvasni a Solarist. Elgondolkodtatott, és más szemszögből mutatta meg a tudományt. És ami a lényeg, a vége sem lett elrontva. Úgy érzem, hogy éppen idejében csatlakoztam a kihíváshoz, és újra egy kis sci-fi dömping következik majd itt a blogon 🙂

ISBN. 963 8224 55 X
Magyar Könyvklub, 1994
Terjedelem: 196 oldal
Bolti ár: –

(Összes olvasás: 54 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)
0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*