Kilátó – november ’19

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

KilátóMég csak november van, de már készül a karácsonyi bevásárlólista. Az elmúlt hónapok megjelenéseiből is van lemaradásom, és elnézve a novemberi újdonságokat, lesz mit felírni arra a listára 🙂 Mások sem lehetnek könnyebb helyzetben, hiszen rég várt címek érkeznek ebben a hónapban. A teljesség igénye nélkül csak egy párat sorolnék fel, ami nyüzsgő kívánságlista bejegyzéseket eredményezett a molyon: Kleinheincz Csilla: Ezüstkéz című regényére már öt éve várnak az olvasók, ami az Ólomerdő sorozat harmadik része. A Xenogenezis sorozat is folytatódik, és érkezik a második rész Octavia E. Butler tollából, Átváltozás címmel. Az egyik legjobban hypolt regény, Az idő gyermekei is folytatódik A pusztulás gyermekei kötettel. Nos, ez utóbbit ne is keressétek majd az oldalon, mert nem fogom elolvasni 🙂

Ha már sorozatoknál tartunk, akkor fordítsuk tekintetünket a Delta Vision kiadó felé. Alastair Reynolds regényeinek kiadásával korábban az Alexandra kiadó foglalkozott, és mindössze két kötetig jutott. Sajnálatos módon a Jelenések tere sorozatnak csak az első kötetét adták ki, valamint a Napok háza kötetet, amit már régóta tervezek beszerezni. A GABO kiadó is megpróbálkozott egy kisregényével, a Lassú ​lövedékekkel, de úgy látszik, nem teljesítette a hozzá fűzött gazdasági eredményeket. Most a Delta Vision karolja fel Alastair Reynolds Poszeidón gyermekei-trilógiáját, és a kiadót ismerve, ki is fogja adni mind a három részt. Ezek után nem kérdés, hogy a könyv felkerül-e a várólistámra 🙂

Alastair Reynolds: Kék emlékezetű Föld
Alastair Reynolds: Kék emlékezetű Föld

Alastair Reynolds: Kék emlékezetű Föld – “A Kék emlékezetű Föld annak a monumentális trilógiának az első kötete, amely az Akinya család több mint tízezer éves történetét követi nyomon a jövőben… a Naprendszeren túl, a csillagközi űrben, a galaktikus társadalom hajnalán.
Százötven év múlva, egy világban, ahol Afrika technológiai és gazdasági szempontból domináns szereplő, és ahol a bűnözés, a háborúzás, a betegségek és a szegénység a történelem ködébe vész, Geoffrey Akinya csupán egyetlen dolgot akar: hogy békén hagyják, és ő hadd folytassa az Amboseli-medencében élő elefántokkal kapcsolatos kutatását.
Geoffrey családjának, az Akinyák üzleti birodalmának azonban más tervei vannak vele. Eunice, a nagyanyja, az egykori felfedező és üzletasszony halála után kínos dologra derül fény a Holdon, Geoffrey-t pedig megbízzák – vagyis inkább megzsarolják –, hogy menjen fel és biztosítsa a családja makulátlan hírnevét. Arra azonban senki sem számít, ami rájuk vár.

Pál Dániel Levente: Egy ember nyolcadik kerülete
Pál Dániel Levente: Egy ember nyolcadik kerülete

Aki olvasta Pál Dániel Levente: Az Úr Nyolcadik Kerülete című könyvét, az azóta várja a folytatást. Nos, már nem kell sokáig várni, hiszen az Athenaeum kiadó novemberben hozza az újabb válogatott történeteket tartalmazó, Egy ember nyolcadik kerülete címet viselő kötetet.

És elhagyta az Úristen a nyolcadik kerületet… magukra maradtak az emberek, ők pedig szembenéznek történeteikkel, szenvedélyeikkel, aljasságaikkal és jóérzéseikkel. Az Úr nyolcadik kerülete című kultkönyv folytatása szenvtelenebb, keserűbb, földhözragadtabb. Olyan, amilyen mi vagyunk: emberi, túlságosan is emberi.

Urbánszki László: Újvérűek
Urbánszki László: Újvérűek

A Metropolis Media ígéretéhez híven, még karácsony előtt kiadja Urbánszki László: Sápadtak című regényének a folytatását Újvérűek címmel. Az eredetileg egykötetesre tervezett regény, a szerző elmondása szerint, írás közben úgy felduzzadt, hogy amikor kész lett a felével, rájött, hogy nem fog elférni egy kötetben. A kiadó a zsánermegjelölésnél a fantasyt választotta, még az első kötet egyértelműen sci-fi volt. Ezek után ki ne lenne kíváncsi a folytatásra?

“A Végső Háború után kétszáz évvel nomádok, rabszolgatartók, technokraták, emberevő mutánsok élnek a hajdani Magyarországon. A Föld veszélyes hellyé vált, a napfény halálra perzsel és megvakít, az erdőket ellepik a karmosok, és észak fenevadja, a rozsomák az emberek mellett harcol. A szolnoki veteránok utódai uralkodni kívánnak a megújult világban. Engedelmes rabszolgák helyett azonban végsőkig harcoló túlélőket találnak. A technika és a kiképzés segíti az elitkatonákat, az embertelenül kemény világ az új-középkoriakat.
Csak az egyikük maradhat.”

Duncan Shelley: Árnyékszingularitás
Duncan Shelley: Árnyékszingularitás

A végére egy olyan könyvet hagytam, aminek nem kimondottan várom a megjelenését, de nagyon kíváncsi lennék rá. A szemem megakadt a borítón, ugyanis jelenleg a negyedik évadánál tartok a Star Trek: Deep Space Nine-nak. Aki ismeri a sorozatot, annak a Domínium kifejezés ismerősen csenghet. Nos, a könyvnek semmi köze a filmsorozathoz, de a borítója és a címválasztása (sorozatcím) figyelemfelkeltő és kíváncsivá tesz. A fülszöveg egy fantasy-sci-fi zsánerkeveredésű regényt sejtet, ami kicsit megrémiszt, de egyben furdalja is az oldalamat a kíváncsiság.

2050 – a világot gigacégek uralják, az állások többségét szoftverek és robotok töltik be. Magyarország lakossága 25 millió fő. Az ország a szociális katasztrófa szélén áll. Az ősi magyar törzsek rangrejtve tengetik életüket, visszahúzódva az utolsó természetvédelmi övezetekbe, bioélelmiszereket és kézműves termékeket előállítva egy zsugorodó piacon. Mágiájuk a természetből ered, melyet minden erdőirtás, minden beépítés egyre gyengébbé tesz.
Stephen Crew Barrows, a kelet-európai céges domínium ura, a térség kormányainak munkaadó gazdája miközben birodalma északi határainak bővítésén dolgozik, meg akarja szerezni Dévai Gyöngyvértől azt az új találmányt, ami radikálisan felgyorsítja a növények fejlődési ciklusát. Terve azonban nemcsak a Gyöngyvér vezette budapesti középvállalat, a DataGenForm érdekeibe, de a Tarján törzs komoly ellenállásába is ütközik. A harc elkerülhetetlenné válik: az ősi tudáson alapuló mágia csap össze a legfejlettebb technológia fegyverarzenáljával.
Duncan Shelley, a nagy sikerű Az elme gyilkosai trilógia szerzője ezúttal hazai keretek között mutatja be a posztmodern emberiséget irányító látható és láthatatlan hatalom összecsapását.

Az októberi olvasási tervem nem éppen úgy alakult, ahogy azt a hónap elején elterveztem. Cixin Liu: A halál vége regényével kezdtem a hónapot az Európa Kiadónak köszönhetően. Ezt követően Bányai D. Ilona: Erdély lángjai című regénye hozott egy kis kikapcsolódást, kalandra híva Mátyás király korába. Majd ismét visszatértem a tervezett olvasásokhoz Dwayne Hudson: A júdás császár hagyatéka című regénye erejéig, melyet már hónapok óta halogattam. Kellemes csalódást okozott a kötet és berántott ismételten a Mysterious Universe világába, egyszersmind emlékeztetve, hogy ne hanyagoljam el ezt az univerzumot (igaz, a novemberi tervek között nincs MU regény, de szerintem be fog figyelni egy 😉 )

A folytatás sem a tervek szerint alakult, inkább a hangulatomhoz igazodott. Elolvastam Orson Scott Card: Fáklya című regényét, ami a Teremtő Alvin sorozat ötödik része (bejegyzés hamarosan), amit Arthur C. Clarke: 2061 – Harmadik űrodisszeia javított, átdolgozott kiadása követett (bejegyzés hamarosan). Régebbi kiadásban már olvastam, amiről már született bejegyzés hat évvel ezelőtt. A könyvespolcomat nézegetve, megakadt a szemem Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben című regényén, amit már régóta terveztem elolvasni (bejegyzés hamarosan). Úgy döntöttem, hogy mielőtt nekikezdek Shannara Tündérköveinek (olvasása már folyamatban), teszek egy kis kitérőt, hiszen olyan régen olvastam már Szélesitől.

J. G. Ballard: Helló, Amerika! kötete azért nem került sorra, mert még mindig nem jelent meg. A kiadó azt ígérte, hogy novemberben már kapható lesz, de ismerve a kiadási szokásaikat, akkor hiszem ha a kezemben tartom. Peter F. Hamilton: Álmodó üresség kötetére pedig még nem vitt rá a lélek, ugyanis kicsit szenvedős volt az utolsó regény, amit az írótól olvastam. A Júdás elszabadul egy kicsit túl lett írva, és félek, hogy az Álmodó üresség is hasonló lesz, főleg, hogy a molyos értékelések szerint ez csak a felvezetése a trilógia valódi történetének. Minden esetre, felvettem az e havi olvasási tervek közé is, hiszen a Delta Vision már a folytatást is kiadta.

Úgy érzem, hogy kicsit túl sok sorozatba kezdtem bele, és a várólistámon is sok szerepel. Persze, jó egy világba elmerülni, tudva azt, hogy egy-egy rész elolvasása után van még folytatás. De olykor nehéz visszazökkenni ezekbe a világokba, főleg akkor amikor a folytatások már nem hozzák azt a színvonalat, amit az elején. Ti hogyan álltok a könyvsorozatokkal?

A bélyegképhez felhasznált kép forrása: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*