Arthur C. Clarke teljes Űrodisszeia univerzuma (III. rész)

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Arthur C. Clarke teljes Űrodisszeia univerzuma
Arthur C. Clarke teljes Űrodisszeia univerzuma

Elérkeztem a III. rész beszámolójához, vagyis a 2061. Harmadik Űrodisszeiahoz. Arthur C. Clarke úgy látszik magára talált, és egy elképesztő, kalandos, érdekes regénnyel ajándékozta meg olvasóit. A 2061 tükrében azt tudom mondani, hogy a 2010 mindössze egy közjáték volt, összekötőszöveg a 2001 és 2061 között.

Ismét találkozhatunk Dr. Heywood Floyddal, aki ekkor már 103 éves, de 65-nek néz ki (köszönhetően a gyenge gravitációban eltöltött évtizedeknek). Heywood, öt másik ismert személyiséggel az Universe fedélzetén egy igen izgalmas kirándulás elé néz (az ötletet Clarke már A Mars titkában is felhasználta). Meglátogatják egy tudóscsoporttal együtt a visszatérő Halley-üstököst, és kísérletet tesznek a leszállásra is. Időközben az Universe testvérhajója, a Galaxy éppen az Europa környékén teljesít szolgálatot. Azonban a körülmények szerencsétlen összjátékának köszönhetően a Galaxy kénytelen kényszerleszállást végrehajtani az Europan.

Halley-üstökös
Halley-üstökös

Az írót elismerés illeti az időpontválasztás miatt, hiszen 2061-ben valóban csodálatos látványban lesz része az emberiségnek, mikor a Halley-üstökös megközelíti a Földet. És az sincs kizárva, hogy űrturisták fogják taposni majd az üstökös porát. Akkor majd kiderül, hogy mennyire járt közel Clarke az igazsághoz. Hiszen az a legszebb az általa írt sci-fi regényekben, hogy a tudomány átszövi a történetet. Az éppen aktuális elméleteket továbbgondolja, és szereplőivel körbejárja. Persze, néha kiderül, hogy az elmélet téves volt, és olyankor az olvasó mosolyog egy kicsit.

Természetesen a monolit is megjelenik a történetben, és egy kicsit több információt tudunk meg róla. Már Dave Bowman sem röpköd a bolygók között, hanem gondolataiba merülve próbálja megfejteni a monolit titkát, amiben HAL is a segítségére van. Persze már nem olyan misztikus formában vannak jelen, mint az előző részben.

Az Eurpoa élővilágáról is többet megtudhatunk. Nem magukról az ott élő lényekről, hanem inkább az élet kialakulásáról, annak egy lehetséges változatáról. Talán most is éppen éledezik egy bolygó, valahol a világűrben, és igazolja Clarke és oly sok tudós elméletét.

A regény végén egy kis utalást találunk a folytatásra vonatkozóan. Éppen annyit, hogy kedvet kapjon az olvasó a következő részhez is. Nálam elérte a célját, és hamarosan itt lesz olvasható a folytatás, ami egyben a lezárása is az űrodisszeiaknak.

Folytatása következik…

ISBN: 963 497 062 1
Szukits Könyvkiadó, 2004
Terjedelem: 126 oldal (2061. Harmadik Űrodisszeia)

(Összes olvasás: 603 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*