Bohumil Hrabal: Véres történetek és legendák

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Bohumil Hrabal: Véres történetek és legendák
Bohumil Hrabal:
Véres történetek és legendák

Bohumil Hrabal a nép Kunderája. Elbeszéléseiben mindig a vidéket és az embert mutatja be. Néha humorosan, néha kicsit groteszkül, de mindig valóságosan. Azonban ezen írások mögött több is rejtőzik, mint az ember, a helyzet komikuma, tragédiája. Sokkal több.

Jelen válogatásra jól illik a választott cím.  Egyes elbeszélések igencsak véresre, mondhatni, halálira sikerültek. A legendák is megtalálhatóak a kötetben. Azok a legendák, melyek mindannyiunk életében léteznek, csak kicsit másképpen, kicsit vidámabban, vagy éppen szomorúbban.

A halál benne van mindegyik elbeszélésben. Nem mindig központi eseményként, vagy végkifejletként. Az ember, aki a véget várja. Néha fél tőle, néha szinte kívánja az eljövetelét.

A Legenda Káinról az egyik kedvenc elbeszélésem ebből a kötetből. A Forgalmista úrról szól, aki megcsömörlött az élettől, kedvetlen és céltalan. Elhatározza hát, hogy végez magával, és erre a legjobb hely egy ismeretlen település hotelszobája. Azonban a sikertelen öngyilkossági kísérletet követően valami megváltozik, valami más lesz. Az élet drágább lesz, mert nem csak a saját vérét ontja ha ismételten próbálkozik, hanem annak a három önzetlen embernek is az életerejét pazarolja, akitől az átömlesztett vér származik. Immáron van célja a létezésének, és az nem más mint maga az élet. Azonban a sors kegyetlen játékot űz vele, és a Forgalmista urat folytonosan a halál fuvallata kerülgeti.

Még értéktelennek találta az életét, addig könnyen megvált volna tőle, de akkor senki nem jött a segítségére. Most viszont, mikor tíz körömmel kapaszkodik belé, a halál társául szegül.

Káin legendája ott él mindannyiunkban. A test-vér gyilkosság, a kettősség: az áldozat és az elkövető.

A másik kedvenc, az Isten báránykái. A legendává vált emberek, akik még köztünk voltak, csak a tréfa tárgyát képezték. Ki ne emlékezne gyerekkorából egy furcsa emberre, gyerekre, akit a háta mögött kicsúfoltak, ugrattak. És ma mi van velük? Gondolunk néha rájuk? Hrabal igen, gondolt rájuk. Azonban az ő legendái már nem járkáltak a faluban. A szocialista rendszer szocializálta őket. Olyan közösségbe hurcolták őket, ahol a “sajátjaik” közt lehettek. Hiszen minden kirívó egyént el kell tüntetni a nép szeme elől, csak így lehet megteremteni az egyenlőséget, a hasonlóságot. Hasonlók a hasonlóakkal. A kisebbség pedig lassan, de biztosan eltűnik, köszönhetően a szociális otthonoknak, és hasonló megtévesztő nevű intézményeknek. A bolondokat be kell zárni. Aki nem aktív tagja a “munkás népnek”, az ne legyen tagja az élőnek sem.

Véres és mára már legendává vált történetek. Lehangoló annak, aki már megtapasztalta ezeket, és szomorú mindenkinek aki napjainkban tapasztalja meg őket. Számukra, a jövő teszi legendává a ma eseményeit.

Hrabal a nép Kunderája. Azé a népé, aki osztozott vele az elnyomásban, a szomorúságban, a bajban, az örömben (és a sörömben 🙂 ). Vallomások ezek az elbeszélések, néha magáról Hrabalról, de legfőképpen a népről, akik a rosszban is megtalálták a jót.  Akárcsak Iontek úr, aki Hrabal temetését szervezi és ha összefut az íróval, akkor el is meséli, hogy milyen csodálatos és hét-országra szóló ravatalt fog részére szervezni. Temessük még él, és éltessük, ha már halott.

Na, ilyen egy jó könyv

ISBN: 963 07 7797 5
Európa Kiadó, 2005
Terjedelem: 210 oldal
Bolti ár:1900,- Ft

(Összes olvasás: 83 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)
0

2 Replies to “Bohumil Hrabal: Véres történetek és legendák”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*