Anton Pavlovics Csehov: A kutyás hölgy

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Anton Pavlovics Csehov:A kutyás hölgy
Anton Pavlovics Csehov:
A kutyás hölgy

Csehovot olvasva, mindig elkalandozok a muzsikok földjére. A parasztok szegények, az urak gazdagok, az értelem pedig hiánycikk. Elbeszélései, novellái csendesek, lassan hömpölyögnek, és egyszer csak egy hatalmas vízeséshez érkeznek. A kötetben szereplő minden írás elolvasása után tartottam egy pár perc szünetet, mert annyira a hatása, hangulata alá kerültem.

A válogatás címadó elbeszélése egy kínokkal és szenvedéllyel kikövezett szerelmi sétány. Nem a mai nyálas módon van elbeszélve, és nem is a várt eredménnyel végződik. A “lopott boldog pillanatok” a legjobb kifejezés erre az elbeszélésre.

Bár mindegyik írásában, az orosz realizmussal együtt jelen van a drámaiság is, mégis engem egy novellája, az Aludni szeretnék, és egy elbeszélése, A 6-os számú kórterem fogott meg legjobban. Ez a két alkotás lesz az, ami mindig eszembe fog jutni, ha Csehov nevét meghallom, vagy a kötetre pillantok.

Az Aludni szeretnék, egy rövidke kis novella, ami Varkáról, a tizenhárom éves pesztonkáról szól. Gazdái maximálisan kiszipolyozzák az életerejét azzal, hogy nem hagyják aludni. Nappal a ház körüli teendőket látja el, éjszaka pedig a bölcső mellet ül  és ringatja a kisdedet, hogy a sírása ne ébressze fel a szülőket. Ha megszunnyad, a múltba menekül, a családjához, akiket elvesztett. Ez a menedék sem tart sokáig, mert pár perc után ismét talpon kell lennie, és végeznie a robotot. Nem is csoda, hogy maga a robot szó az orosz munkából (работа) ered. A novella igazi dráma, a munkás, az alkalmazott (vagy nevezzük aminek jólesik), az élet drámája.

Zárt osztály
Zárt osztály

A 6-os számú kórterem két ember életén át mutatja meg, hogy nem különbözünk. Mindegy, hogy az egyik orvos, a másik pedig ápolt, az egyik szabad, a másik be van zárva, hiszen mind bolondok vagyunk. Ivan Dmitrics jómódú családban nevelkedett, és szép jövő állt előtte. Azonban az élet mégis elbánt vele. Testvére halála után, apját letartóztatták, és minden vagyonukat elkobozták. Csak a tudásvágya maradt meg, és jövedelme nagy részét könyvekre költötte, még nem jött az üldözési mánia. Ezek után már biztos helye volt a 6-os számú kórteremben, ahol négy társával és a rájuk felügyelő emberrel élte mindennapjait. Ám orvost azt nem láttak, csak akkor mikor megmutatták nekik új otthonukat, melynek az ablakain rácsok, a padlóján mocsok, az ajtajában pedig egy haramia volt.

Andrej Jefimics Ragin doktor, a kórház “ura”, aki parancsolni nem tudott, csak kérni. Belefásult a mindennapok szürkeségébe, és munkáját is közönnyel végezte, Már ott tartott, hogy minek gyógyítani, ha az ember előbb-utóbb úgyis meghal? Az egyetlen szenvedélye a gondolatok voltak, viszont sajátjait nem tudta megvitatni senkivel. Kereste azt az embert, akivel elbeszélgethet, de tizenöt éven keresztül nem találta. Még egyik nap, életében először be nem ment a 6-os számú kórterembe. Egy bolond volt az, akivel szót értett, és ez nem volt más, mint Ivan Dmitrics. De vajon ki volt a nagyobb beteg? Vagy éppen ők ketten nem voltak azok? Aki másképpen gondolkodik az elmeháborodott? A rácsok vajon kit védtek, a kintieket az ápoltaktól, vagy a bentieket a szabadon bóklászó bolondoktól? Egy igazi szatíra Jefimics élete.

Csehov írásai talán azért ennyire beszédesek és lehangolóak, mert nem kitalált történetek, hanem az élet továbbgondolásai. Főhőseit és helyszíneit szinte mindig a környezetéből választotta. A kutyás hölgyet éppen akkor írta, mikor Jaltában lakott, a 6-os számú kórtermet pedig mikor vidékre költözött, ahol ismét elkezdett orvosként praktizálni  és ingyenesen gyógyította a parasztokat. Írásaiban az élet eltorzult, szatirikus, drámai tükörképét látjuk viszont. A legnagyobb kérdés talán az, hogy Csehov torzít, vagy pedig az életet látjuk torznak?

Aki nem szereti a szláv realistákat és drámaírókat, annak megéri egy próbát tenni ezzel a kötettel, talán változik a véleménye.

Mikor kezembe vettem a könyvet, kicsit féltem attól, hogy a lassabb elbeszélő stílus miatt talán már nem lesz türelmem végigolvasni. De tévedtem. Nem bírtam letenni. Úgy látszik, hogy az orosz irodalom iránti vonzódásom időtálló és töretlen. És talán, ha egyszer az oroszom is jobb lesz, akkor a kötetet újraolvasom, de akkor már az eredeti nyelven.

ISBN: 978 963 9716 52 0
Noran-Kiadó, 2008
Terjedelem: 403 oldal
Kétnyelvű kiadás
Bolti ár: 2499,- Ft

(Összes olvasás: 337 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*