Merle bálványa nem más, mint a XVI. században élő Vittoria Accoramboni, aki szépségével, műveltségével és kedvességével érdemelte ki ezt a “tisztet”.
Vittória alakja és különös élettörténete több írót is arra késztetett, hogy tollat ragadjon, többek között Merlét is. Azonban Merle a többiekkel ellentétben nem mint gyilkost állítja be Vittóriát, ki megölette férjét, hanem mint a körülmények szenvedő alanyát.A regény olvasása közben úgy érezhet az olvasó, mintha a szereplők mesélnék el, hogy mi is történt az ő megítélésük, és emlékeik szerint. Merle összesen húsz szereplőt szólaltat meg, de érdekes módon Vittória nem tartozik ezek közé. Így sikerül az írónak azt a látszatot keltenie, mintha objektív lenne, vagy éppen Vittória bűnösségét leplezi félrevezető módon, hiszen csak Vittória tudja a teljes igazságot, viszont azt magával vitte a sírba.
Személy szerint nekem tetszett a könyv, és magával ragadott, szinte alig tudtam letenni. Fordulatos, és a mesélőknek köszönhetően több szemszögből követhettem az eseményeket. A történelmi személyek megszólaltatása, valamint az akkori politikai és társadalmi állapotok leírása csak fokozzta az élményt amit olvasás közben éreztem. A regény egyik mellékvágánya Montalto bíboros pápává választása, akit később V. Sixtus néven ismerhettünk meg. Maga a pápaválasztás nem tartozott közvetlen az eseményekhez, hiszen egy mondatban is tudtunkra hozhatta volna Merle, viszont ez nem csökkenti a regény értékét, sőt bepillantást engedett a vatikáni politikába, ami abban az időben lényegesen nagyobb súllyal esett a latba, mint napjainkban.
Összességében a könyvet azon olvasóknak ajánlanám, akik szeretik Merle változatos világát, valamint a reneszánsz kori történeteket. Nekem például segített abban, hogy ne féljek elkezdeni a Francia história sorozatot, így az első kötet már ott van a polcon és várja, hogy sorra kerüljön 🙂
Aki úgy dönt, hogy kezébe veszi a könyvet, annak kellemes időtöltést kívánok!
ISBN: 963 07 5652 8
Európa Könyvkiadó, 1994
Terjedelem: 554 oldal
Bolti ár: Ismeretlen
