És íme a Metamorfózis-sorozat második kötete, immár magyarul is. Ennyire egy könyv megjelenését sem vártam, és főleg ennyi ideig. A sorozat első részéről bővebben: itt.
A fülszöveg elolvasását követően, nem volt kétségem afelől, hogy ismét egy káprázatos, sötét világba kalauzol el a szerzőpáros. Azonban az elvárások és a valóság nem mindig fedi egymást teljesen. Tudtam, hogy nem folytatása lesz az Alekszandrának, hanem úgymond “variációk egy témára”, mégis titkon reméltem, hogy ugyan azt kapom, csak más szemszögből. Tévedtem. A metamorfózis végbement, de teljesen másképpen. Mondhatom azt is, hogy csalódtam, hiszen nem azt kaptam, amit vártam. A probléma azonban nem a regényben van, hanem az elvárásaimban. Talán az is közrejátszott, hogy még az Alekszandra egyértelműen fantasy volt, addig jelen kötetről nem lehet megállapítani, hogy sci-fi vagy fantasy. Mindkettőből tartalmaz elemeket, de …
Marina és Szergej Gyacsenko annyira művészei az írásnak, hogy miközben az első fejezetet olvastam, úgy éreztem, hogy egy valós, hétköznapi családról szól, mely akár a szomszédomban is lakhatna. Arszen a fiatal fiú, aki minden idejét a számítógép előtt tölti, és hanyagolja az iskolát. Az anyuka, aki a társasági életét a blogján éli, és az apuka, akit nem lehet a TV elől elrángatni. Azaz a technikai eszközök bűvöletében él az egész család, és észre sem veszik, hogy bár fizikailag egymáshoz igen közel vannak, a valóságban mindenki egy saját virtuális világban éli az életét.
Lehet, hogy a játékos múltamnak köszönhető, hogy teljesen bele tudtam élni magam Arszen szerepébe. Játszani reggeltől estig úgy, hogy az evésről is megfeledkezik az ember. A való világ csak pillanatokra tűnik fel az ember előtt, még a szükségleteit elintézi, és utána ismét a virtuális világ lesz az otthona. Még az álmokba is beszivárog a játék.
És mi van akkor, ha valaki, jelen esetben Makszim, egy olyan lehetőséggel áll elő, hogy új, sokkal jobb játékokat tesztelhetünk, és még pénzt is kapunk érte? Arszennek felkínálták ezt a lehetőséget, és élt vele. Viszont lassan rájött arra, hogy sokkal több rejtőzik ezen munka mögött, mint egyszerű játékok tesztelése. A befolyásolás, a manipuláció eszközeit kezdi felfedezni a szoftverek mögött. Egy új hatalom kialakulását.
Az írópáros lassan, fokozatosan vezet bennünket rá arra, hogy minden ami és aki körülöttünk van, a manipuláció eszköze, vagy éppen a manipuláló maga. A technika fejlődésével a személyi szabadságunk egyre jobban korlátozódik, és függőségi viszonyt építünk ki a kütyüinkkel. Tömérdek információval bombáznak bennünket nap mint nap, és már nincs sem időnk, sem energiánk a saját belső szűrőnket alkalmazni, inkább hagyatkozunk másokra, másra: egy ismerősre, egy weboldalra, egy hírportálra, vagy éppen egy könyves-blogra 😉 .
Arszen nem csak egy tini a könyvben. Arszen egy kicsit mi vagyunk. Éppen ezért olyan jó ez a könyv. Szembenézhetünk magunkkal. Elgondolkodhatunk dolgokon, anélkül, hogy Gyacsenkoék megmondanák, hogy mi a helyes út, hiszen mindenkinek más csapást kell bejárnia, ahhoz, hogy a boldogságát megtalálja.
A mai világban, ahol minden be van kamerázva, minden megnyilvánulásunk az interneten nyomot hagy, és minden cselekedetünket rögzítik, eltűnik a szabadság, megszűnik a magánélet. A nagy kérdés pedig az, hogy ellen lehet e állni, ellen lehet e szegülni ennek a folyamatnak? Hogyan lehet megóvni a magánszféránkat? És Arszennek vajon sikerül ellenállnia? Vagy magába szippantja a virtuális valóság?
Aki olvasta az Alekszandrát, az jelen kötet kézhezvételekor felejtse el azt a történetet, és engedje, hogy a Gyacsenko házaspár egy teljesen más világba röpítse el.
A fülszöveg utolsó sorával zárnám én is a bejegyzésem:
“Egy könyv gyerekeknek szülőknek MINDENKINEK!”
ISBN: 978 615 5158 32 2
Metropolis Media, 2013
Terjedelem: 303 oldal
Bolti ár: 2990,- Ft
Mások pedig így látják:
–Profundus Librum bejegyzése