Kilátó – november ’20

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

KilátóA novemberi új megjelenések között több érdekes cím is felbukkant, amire érdemes figyelmet szentelni. Aki már végigolvasta a könyvespolcát (van ilyen?!) az sem fog unatkozni ebben a hónapban, hiszen változatos könyvkínálattal jelentkeznek most is a kiadók. Unatkozni nem fogunk, és arra sem lehet panaszunk, hogy nincs időnk olvasni.

Tom Phillips: A világ hülyéi
Tom Phillips: A világ hülyéi

Mielőtt azonban belelesnénk a jövőbe, tekintsünk egy kicsit vissza. Októberben jelent meg Tom Phillips: A világ hülyéi című könyve az Athenaeum Kiadó gondozásában. A fülszöveg alapján elég érdekes és egyben szórakoztató olvasmánynak ígérkezik. Az én példányom már az éjjeliszekrényen várja, hogy sorra kerüljön.

A modern ember hatalmas eredményeket ért el a legutóbbi hetvenezer évben, amióta a Földön él. Művészet, tudomány, kultúra, kereskedelem – az evolúciós tápláléklánc igazi győztesei vagyunk. Ám nem mindig volt könnyű a menet, és néha – tényleg csak párszor – sikerült úgy istenigazából elcsesznünk.
Történelmet, tudományt, politikát és popkultúrát egybegyúrva izgalmas eszmefuttatásokat olvashatunk az emberiség legdicsőbb és legsötétebb pillanatairól. Például Lucyről, legelső ősünkről, aki egy fáról lezuhanva halhatott meg. Vagy Ming Cseng-tö császárról, aki a lámpásfesztivál idején a palotában raktározta a puskaporkészletét. Vagy éppen egy bizonyos osztrák hadseregről, amelyik egy részeges éjjelen önmagát bírta megtámadni.
A világ hülyéi atyaian emlékeztet bennünket arra, hogy a legapróbb hiba is képes változtatni a civilizáció menetén.
Tom Phillips újságíró, a Full Facttény feltáró, független, civil portál szerkesztője az Egyesült Királyságban. Korábban a BuzzFeed UK vezetőszerkesztője és riportere volt, és dolgozott különböző hírportálok, tévécsatornák szerkesztőjeként. A világ hülyéi az első könyve.

Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction novellái 2020
Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction novellái 2020

A GABO Kiadó folytatja a sci-fi és fantasy antológia sorozatot, azaz Az év legjobb science fiction novellái 2020 – Jonathan Strahan szerkesztésében. A címmel még mindig nem vagyok kibékülve, hiszen nem novellákat tartalmaz, hanem rövid prózai szövegeket, melyek olykor igencsak meghaladják a novella terjedelmét. De gondolom, ha már egy elrontott címmel kezdtek neki a sorozatnak, idő közben nem túl szerencsés váltani. Viszont érdekességképpen megjegyezném, hogy a címből kikerült a “fantasy”…Ez elgondolkodtat. Így már nagyobb eséllyel kerül be a virtuális bevásárlókosaramba a kötet.

“A magyar olvasók körében is évek óta ismert Jonathan Strahan az alábbi kötettel új sorozatba kezd: a fantasztikus műfajok neves szakértője mostantól minden évben összegyűjti az elmúlt év legjobbnak ítélt science fiction-novelláit. Ebben a könyvben már befutott és még csak pályakezdő szerzők 2019-ben megjelent írásait olvashatjuk, amelyek nemcsak a zsáner legkiválóbb képviselőinek fantáziájáról tanúskodnak, hanem izgalmas látleletet is kínálnak korunkról.”

Carlo Rovelli: A tudomány születése - Anaximandrosz forradalma
Carlo Rovelli: A tudomány születése – Anaximandrosz forradalma

A tudományos fikciók után jöjjön egy kicsit földhözragadtabb téma, maga a tudomány. Carlo Rovelli: A tudomány születése – Anaximandrosz forradalma című kötet a múltba repít el bennünket, mégis a jelenről fog beszélni nekünk. A Park Könyvkiadó gondozásában megjelenő kötet elgondolkodtató olvasmánynak ígérkezik.

Mi a tudomány? Valamennyi civilizáció úgy vélte, hogy a világot fenn az égbolt, lenn a Föld alkotja. Kivéve egyet: a görögöt. A Földet egy gigantikus méretű kőnek tartották, amely lebeg az űrben, belemerül a lábunk alatt is folytatódó égboltba. Anaximandrosznak volt ez a rendkívüli megérzése az i. e. 6. század első felében. Carlo Rovelli könyvében a görög filozófus „tudományos forradalmával” foglalkozik, azzal a gondolattal, amely megnyitotta az utat Kopernikusz, Galilei, Newton és Einstein felfedezéseihez. Anaximandrosz arra ösztönöz bennünket, hogy megfontoltan elmélkedjünk a tudományos gondolkodás természetéről, kritikai és felforgató képességéről, így védelmezve a gondolat szabadságát a tömegbutítás minden formájával szemben.
Carlo Rovelli (sz. 1956) olasz elméleti fizikus. 2018-ban egyike volt annak a kétszáz aláírónak, aki csatlakozott a tekintélyes francia napilap, a Le Monde felhívásához, sürgetően ráirányítva a figyelmet a fajok kihalásának veszélyeire, ami – ha a gondolkodásunkon azonnal és radikálisan nem változtatunk – a klímaváltozás következtében az embert sem fogja kímélni. 2019-ben a Foreign Policy magazin beválasztotta a 100 legbefolyásosabb „globális gondolkodó” sorába.

Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni
Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni

Az Agave Kiadó folytatja a kínai sci-fit felkaroló sorozatát, amiben most Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végezni című novelláskötete a soros. Bevallom, vannak olyan kínai szerzők, akik érdekes köntösben tudják tálalni a kultúrájukkal átszőtt sci-fi történetet, de vannak olyanok is, melyek teljesen idegenül hatnak rám. Kíváncsian várom, hogy ez a novelláskötet milyen benyomást fog tenni rám.

A papírsereglet és más történetek című, több irodalmi díjjal kitüntetett gyűjtemény szerzőjének új novelláskötete.
Ken Liu a szépirodalom eszköztárát használó, modern science fiction egyik legnagyobb hatású alkotója. Művei számos nyelvre lettek lefordítva, és már több novelláját adaptálta Hollywood. Legújabb, Az istenekkel nem lehet végezni című kötetében tizennyolc lenyűgöző történet olvasható, melyek korunk legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak, legyen szó migrációról, klímaváltozásról vagy emberi mivoltunk megértéséről. Liu rendre elmélkedik a haza és otthon, a család és szeretet fogalmain, írásainak általános célja, hogy tőlünk távolinak, idegennek tűnő közegbe helyezzen nagyon is létező, jól ismert dilemmákat, kérdéseket. A novellák megjelenítik a 21. századi ember világát, mindennapjait, vágyait és küszködését, sokszor a technológiához való kapcsolatán keresztül. Noha sok történet a jövőben játszódik – vagy holnap, vagy évszázadokkal később –, az üzenetük állandó érvényű. Ritkán lehet részünk ennél különlegesebb olvasmányélményben.

Az október olvasási szempontból igen felemásra sikeredett. Nem sikerült annyi könyvet elolvasnom, mint amennyit terveztem, és ennek nincs más oka, mint  Alastair Reynolds: Kék emlékezetű Föld című könyve, ami egyszerűen untat. Nem csak túlírt, hanem eseménytelen és unalmas is. Természetesen el fogom majd olvasni, de ez elég hosszú ideig fog tartani, ugyanis vannak sokkal érdekesebb könyvek is, melyek le is kötnek és fenn tudják tartani a figyelmemet. Azért nincs okom panaszra, hiszen három könyvet sikerült elolvasnom. Igaz, ezeket általában egy hétvége alatt olvastam el, miközben Reynolds kötetét félretettem pihenni.

Jelenleg Anthony Sheenard: Négykezes plazmára és energiavetőre I. – Alcazaba című regényét olvasom, ami nem csak izgalmas és mozgalmas, hanem humorral átszőtt is. Többet most nem írnék róla, de igyekszem még ebben a hónapban hozni az ajánlót a kötetről.

A novemberi olvasási tervem fenn látható. Egy kis lazítással kezdem, azaz A világ hülyéivel. Az Orosz hekkerek című kötet felkeltette az érdeklődésemet a digitális háború jelenlegi állásának megismerése iránt, így a Láthatatlan háború informatív olvasmánynak ígérkezik. Végezetül, egy kis fenntartással, ebben a hónapban még szeretném elolvasni az Eldobható testeket. A cím és a fülszöveg alapján úgy érzem, hogy túl sok újra nem számíthatok, de nyitott vagyok a meglepetések felé 🙂

“Nekivág!” Rejtő Jenő irodalmi pályázat
“Nekivág!” Rejtő Jenő irodalmi pályázat

Aki pedig nem csak olvasással szeretné tölteni a következő hónapokat, annak ajánlom a “Nekivág!” Rejtő Jenő irodalmi pályázat-ot, melyet a Stílus és Technika oldal hirdetett meg. Érdekessége a pályázatnak, hogy Fedina Lídia és Goldman Júlia mellett szerény személyem is a zsűrit erősíti. Szóval csak jó, vicces és szórakoztató írásokat tessék beküldeni 😉

A bélyegképhez felhasznált kép forrása: SzaboJanos képe a Pixabay -en.

(Összes olvasás: 39 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*