Krekó Péter: Tömegparanoia

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Krekó Péter: Tömegparanoia
Krekó Péter: Tömegparanoia

Anno, az internet elterjedésével, a társadalomtudósok egy olyan világot prognosztizáltak, ahol a polgárok aktívabban és információkkal felvértezve alakíthatják majd a jövőt, azaz létrejöhet az ideális, csorbítatlan demokrácia. Ma már tudjuk, hogy az utópiák általában disztópiában végződnek.

Krekó Péter politológus, szociálpszichológus a doktori értekezését az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiájából írta. Gondolom, nem kell ragozni, hogy miért döntött úgy, hogy a kutatásait és az elemzéseit könyv formájában tárja az olvasóközönség elé. Csak azt nem értettem, hogy miért a választások (‘18.4.8) után kerül a boltokba a kötet. Miután elolvastam, rájöttem, hogy teljesen mindegy a megjelenés időpontja, hiszen akiknek fel kellene nyitni a szemüket, azok úgysem veszik kézbe a könyvet.

Az összeesküvés-elméletek és álhírek terjesztése és kiötlése nem a XXI. századi ember találmánya. Még csak azt sem mondhatnánk, hogy ebben az évtizedben lett felkapott jelenség. Az viszont biztos, hogy nagyban hozzájárult a technikai fejlődés ahhoz, hogy nagyobb csoportokhoz jusson el egy időben. A nyomtatott sajtó, majd a rádió és később a tévé tette igazán hatásossá az álhírek terjedését. A falusi pletykákat pedig felváltotta az internet.

Krekó Péter könyvében végigvezeti az olvasót az összeesküvés-elméletek és álhírek keletkezésének és terjedésének fejlődésén. Példákkal mutatja be az egyes “hírek” okozta következményeket, és annak szociálpszichológiai hatását. Betekinthetünk tanulmányokba, hogy melyik népcsoportra milyen álhírek hatásosak. Sok mindentől függ, hogy egyes összeesküvés-elméletek mennyire találnak termőtalajra az egyes csoportokon belül. Vannak olyanok melyek inkább az alul-iskolázottakat célozzák meg, de vannak olyanok is, melyek inkább a diplomásoknál találnak megfelelő fogadtatásra. Igen, az álhírek mindannyiunkra hatnak, és nem lehet azt mondani, hogy van olyan csoport, ami erre immúnis lenne.

A hit! Sokan a “hit” szónál felkapják a fejüket és a vallásra gondolnak. Igen, a vallások is egyfajta “összeesküvés-elméletek”, hiszen a meg nem magyarázható dolgokra találták ki elődeink az isteneket. De a hit nem csak a vallásokban van jelen, hanem a hétköznapjainkban is. Hiszünk egy istenben, hiszünk az ismerőseinknek és hiszünk azoknak az embereknek, akikben bízunk. Gyerekként feltétel nélkül elhittünk mindent a szüleinknek, majd később a tanárainknak. Aztán, egyszer csak elkezdtünk kritikusak lenni, és mielőtt befogadtuk volna az információkat, megvizsgáltuk azok igazságtartalmát. Persze, így is sok minden átment a szűrőnkön, aminek nem kellett volna.

Hogyan ismerd fel az álhíreket
Hogyan ismerd fel az álhíreket

Rohanó világunkban, már nincs annyi időnk egy-egy hír valódiságának a megvizsgálására. Hiteles forrásból igyekszünk tájékozódni. De mi számít hiteles forrásnak? A ’30-as években a németeknek hiteles forrásnak számítottak a birodalmi rádiócsatornák, hiszen miért hazudna az állam a népnek?! Joseph Goebbels propagandaminiszter tökélyre fejlesztette az összeesküvés-elméletek gyártását, és álhírek sorozatával vezette bele a német népet a világégésbe. Elég csak belegondolni a gleiwitzi incidensbe, ami a II. világháború kitörését okozta.

Krekó Péter azonban nem az álhírek forrására és szűrésére kereste a választ, hanem azok hatásmechanizmusát kutatta. Pl. Donald Trump a kampánya alatt többször is kitwittelte, hogy biztos forrásból hallotta, hogy Barack Obama nem az Egyesült Államokban született, hanem Kenyában, és meghamisították az anyakönyvi kivonatát, hogy elnök lehessen. Kiknél talált befogadó fülekre ez az álhír? Azoknál, akik eddig sem kedvelték Obamát, és főleg a déli államok lakóinál. De miért támadta Obamát, amikor nem ő volt az ellenfele az elnöki székért vívott csatában? Mert Obamán keresztül a Demokrata Pártot próbálta besározni, azaz közvetetten Hillary Clintont.

Ha már Trumpnál tartunk, akkor térjünk ki egy kicsit a külföldi támogatóira is, akik álhírek áradatával hackelték meg az amerikai elnökválasztást. Betekintést nyerhetünk azon macedóniai fiatalok mindennapjaiba, akik abból gazdagodtak meg, hogy álhíreket gyártottak megrendelésre, Trump mellett kampányolva. Igazi hadjáratot folytatott az orosz titkosszolgálat Hillary Clinton és csapata ellen, hogy egy bohóc kerülhessen az elnöki székbe.

Vannak olyan összeesküvés-elméletek, melyek nem veszélyesek a társadalomra, még fanatikus híveik nem kezdenek el gyilkolni, hogy bebizonyítsák saját igazukat. Ilyenek a laposföld-hívők. Áltudományos állításokkal próbálják bizonyítani az igazukat, melyet könnyen megcáfol egy általános iskolás gyerek is, aki járatos a fizikában. Ennél azonban sokkal veszélyesebbek az oltásellenes mozgalom tagjai, akik ártatlan gyerekek életét teszik kockára azzal, hogy a védőoltások ellen kampányolnak. A kutatások kimutatták, hogy nem csak az iskolázatlanok soraiból kerülnek ki a mozgalom tagjai, hanem diplomások is szép számban támogatói (erre mondják, hogy jó az oktatási rendszer).

Ha már az oktatásnál tartunk, ami a jelenlegi társadalmunk rákfenéje az egészségügy mellett, akkor térjünk rá kicsiny hazánkra, mint az összeesküvés-elméletek és álhírek melegágyára. A kormánypropaganda szócsöveként működő “köztévé” és a holdudvarában lévő lakájmédiumok jól felépített összeesküvés-elméleteket gyártanak. A kérdés, hogy miért is hatásos ez a gyűlöletkampány, amiben megtalálható az összes eddigi “összeesküvés”? Mert az érzelmekre hat! A félelmeinket aknázza ki. Kölcsönöz a goebbelsi náci és orosz cári propagandából (nemzetközi zsidó összeesküvés – Soros György), amit meghint egy kis rasszizmussal (arabok) és tesz a tetejére egy kis vallásellenességet (iszlám). Krekó Péter szépen kifejti, hogy ezen összetevők külön-külön milyen érzelemre alapoznak, nálunk magyaroknál. Szomorúan tapasztalom, hogy az előítéletek és a gyerekkorunk óta belénk nevelt idegengyűlölet most milyen jó termést hoz a kormánykoalíciónak. Majd’ száz évet csúsztunk vissza, ahhoz a szinthez, amikor Hitler a “zsidó-veszedelemre” hivatkozva épített ki totális diktatúrát, csak most “migráns-veszedelemnek” nevezzük. Már különbséget sem teszünk a kivándorlás és a bevándorlás között. Hosszútávon megvan ennek is az oka, hiszen a kivándorló magyarok is “migránsok” az Unió más országaiban, így őket is lehet gyalázni. A lényeg a félelemkeltés, hiszen azon a népen lehet uralkodni, aki fél, nem pedig azon aki biztonságban érzi magát.

A környező országok (Szlovákia, Románia, Szerbia, Lengyelország) is kezdik átvenni ezt a “kormány-kommunikációt”. Amivel az a baj, a gyűlöletkampányon kívül, hogy a fidesz-kdnp elfelejtette, hogy Soros György magyar-zsidó, és erre nagyon ki vannak élezve a szomszédok. Ennek hatására nem csak sorosozás történik a szomszédba, hanem magyar migránsozás is, így a külhoni magyarok igen nagy százaléka egyik pillanatról a másikra a gyűlöletkampány másik oldalán találja magát, azaz céltáblája lesz a populista-nacionalista politikusoknak.

Az elmúlt 2-3 évben megfigyelhettük az álhírgyárak hatását a világpolitikára. Kezdődött Trump kampányával, majd az oroszok a Brexit népszavazásba is beleavatkoztak. Az angolok nem voltak rá felkészülve, pontosabban nem is számítottak rá. Az eredményt ismerjük. A németek a választások előtt már felkészültek és tanultak az amerikai és szigetországi hibákból, így megpróbálták a minimálisra csökkenteni az orosz befolyást. És mi van nálunk? A kormánypropaganda az orosz álhíroldalak híreit veszi át és állítják azt a magyar igények szolgálatába. Az ellenséget nyugaton keresik, Brüsszelben, a liberális államokban, a demokráciákban. Mindenkit meggyanúsítanak, aki nem támogatja a kormánypárt autokrata vezetését. Az utolsó hónapokban már a Facebook is meg lett rágalmazva, hogy az ellenzéket támogatja és szűri az (kormány)igazságot. Ennek a legalja a TV2 Mokka című adásában csúcsosodott ki: “Mégis, hogy figyelik ezt, hiszen ‘Zuckerberg nem beszél magyarul?’ – mélázott el a hogyanon Pachmann.

Érdekessége az egész összeesküvés-elmélet-álhírgyártás gépezetnek, azon kívül, hogy nagyon sok honfitársunkat bedarál, hogy a “rosszakarók” között soha nem merül fel Oroszország, Törökország vagy más diktatúra. Mindig csak a nyugati, liberális, demokratikus államok akarnak Magyarországnak rosszat.

Magyarország alternatív valóságokban él, ahol alternatív tények állnak a valódi tények helyén. Miért írom azt többesszámba? Mert legalább két alternatív valóság létezik Magyarországon. Az egyik a gyűlöletkampányban megtestesülő összeesküvés-elmélet és idegengyűlölet, mely egy olyan világot tár az arra befogadók elé, ahol mindenki veszélyben van és mindenki ellenünk dolgozik, kivéve a baráti diktatúrákat. Röviden, “aki nincs velünk az ellenünk van” és azok mind soros-bérencek. A másik alternatív valóság pedig az ellenzék világa, akik azt hiszik és terjesztik, hogy a diktatúrát demokratikus eszközökkel meg lehet dönteni, csak össze kell fogni. 2018. április 8-ig én is ezen utóbbi alternatív valóság részese voltam. Most parttalan vagyok és nem találom a helyem, mert kiestem ebből a reményteli alternatív valóságból, de nem találom a reális valóságot, amivel jó pár éve elvesztettem a kapcsolatom.

Egy héttel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy ennek a könyvnek már legalább fél éve meg kellett volna jelennie, ha nem korábban. Sokat tanultam belőle és sokat megértettem a körülöttem zajló eseményekből. A választások napján fejeztem be a könyv olvasását és akkor úgy éreztem, hogy ezt mindenkinek el kellene olvasnia, hogy végre kilépjünk ezekből az alternatív valóságokból. Aztán jött a választási eredmény, és kicsúszott alólam a talaj. Napokig csak a könyvben leírtak jártak a fejembe és kezdtem jobban megérteni a dolog működését, a mibenlétét és azt, hogy valóban termékeny talajba hullik a gyűlöletkampány minden egyes abszurd álhírmorzsája.

Most már tudom, hogy ha egy olyan embernek adnám oda a könyvet elolvasásra, aki a jelenlegi kormányra szavazott, az tűzbe vetné az első olyan fejezetnél, ami kicsit is kormánykritikus hangot üt meg, és az ördög irományának tartaná, ami Soros-pénzen készült.

Akkor kinek készült ez a tanulmánykötet?! Nem azoknak, akik hisznek az összeesküvés-elméletekben és őket szeretné jobb belátásra bírni? Hogy őszinte legyek, nem. Ez a kötet azoknak készült, akik meg akarják érteni a tömegparanoia mibenlétét. Azt, hogy miből táplálkozik, és mire alapoz. Hogy ne hülyékként kezeljük embertársainkat, akik felülnek az álhíreknek, hanem értsük meg, hogy miért is hajlamosabbak elhinni az ilyen állításokat. Ez a tanulmánykötet rámutat, hogy sokkal mélyebben gyökerezik a probléma.

Krekó Péter, a kötet végén összegyűjti azokat az ajánlásokat, amik segítségével visszaszoríthatóak az álhírek, de egyik megoldás sem 100%-os, sőt, vannak olyanok, amik igen csak aggályosak. Nincs kidolgozott recept a “megfertőzöttek” kezelésére sem. De talán nem vágjuk rájuk az ajtót rögtön, ha megértjük, hogy honnan ered a hitük és milyen félelem táplálja a hinni-akarásukat.

Ajánlom mindenkinek ezt a könyvet, aki hajlamos a kritikus gondolkodásra. Ne feledjük: 

mi vagyunk a hősök és mi vagyunk a holtak
a nácik és a komcsik is magyarok voltak
mi voltunk Koppány és Kun Béla
mi vagyunk magunk a probléma

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Mikor jön el az az idő, amikor végre a vágyaink és a reményeink képezik majd a társadalom alapját és nem a gyűlölet?!

A kötetet köszönöm az Athenaeum Kiadónak.

IMÁDTAM

ISBN: 978 963 293 759 5
Athenaeum Kiadó, 2018
Terjedelem: 264 oldal
Bolti ár: 3699,- Ft

A kötet megvásárolható közvetlenül a kiadói csoporttól is, IDE kattintva.

(Összes olvasás: 573 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)
0

3 Replies to “Krekó Péter: Tömegparanoia”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*