Harry Harrison: A technicolor® időgép

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Harry Harrison: A technicolor® időgép
Harry Harrison: A technicolor® időgép

Időutazás, időgép, jövő és múlt. Kit nem hoz lázba az ilyesmi? Manapság már szinte senkit, hiszen annyiféleképpen feldolgozták már az ebben rejlő lehetőségeket, hogy már szinte semmi újat nem tudnak mutatni a témában. És mi lenne, ha azt mondanám, hogy igenis van új a nap alatt? Az, hogy új azért kicsit túlzás, hiszen Harry Harrison regénye eredetileg 1967-ben jelent meg, magyarul pedig csak 1989-ben látott napvilágot. A fülszöveg pedig mindennél többet mond: “A technicolor időgép a következetesen végigvitt sci-fi ötlet remek példája. A hollywoodi Climactic filmstúdiót csőd fenyegeti. Péntek este van, hétfő reggel megjelennek a bank csődszakemberei. Addigra el kell készülnie a Viking Kolumbusz című monstre szuperprodukciónak, még akkor is, ha az ónorvég sagákat esetleg újra kell értelmezni, és a kritikusok is némi joggal fanyalognak a film földhözragadt realizmusa láttán…”

Azt nem mondanám, hogy egy körömrágós, akciódús, kardos-, lövöldözős sci-fi, de szórakoztató irodalomnak elsőosztályú. Van benne humor, tudomány, rácsodálkozás és fantasztikum.

A kötet jó példája annak, miszerint “ne ítélj borító alapján”. Amikor megláttam regényt valami molyos kihívásban, valamiért megfogott a címe, de a borítója  miatt nem ugrottam rögtön neki. Két évet kellett várnia, mire a kezembe vettem és nem bántam meg.

A Climactic filmstúdió a csőd szélén állt, amikor a lelkes producer, Barney Hendrickson előállt egy mentő ötlettel, Hewett professzor segítségével. A professzor megalkotta a lehetetlent, azaz az időgépet, amit anyai nagyanyja tiszteletére a szerbhorvát vreme (idő) szóból vremeatronnak nevezett el. Barney meglátta benne a lehetőséget, hiszen így a valós időben pár nap alatt piacra lehet dobni egy szuperprodukciót. Nem kell megvásárolni a berendezéseket, elég csak bérelni őket, hiszen ha az ember pénteken kikölcsönzi az eszközöket és visszamegy az időben, ahol akár hónapokig is forgathat, és hétfőn visszaviszi, akkor is csak pár napi kölcsönzési díjat kell fizetni. És persze ott vannak a statiszták kérdései, no meg a díszlet. Nem egyszerűbb visszautazni az időbe, ahol valós körülmények között forgathatnak? Esetleg ott lenni a nagy csatáknál, amit bele lehet vágni a mozifilmbe? Meglehetősen költséghatékony eljárás 🙂

Borító - New English Library Edition, 1970
Borító – New English Library Edition, 1970

De miről szóljon a film? Mondjuk a viking felfedezőkről, akik majd ötszáz évvel megelőzve Kolumbuszt, felfedezték Amerikát. Nincs is más hátra, mint kiválasztani a megfelelő időt és forgatási helyszínt. Mondjuk 1003-ba, az Orkney-szigetekre, ahol több skandináv település is megtalálható. Azonban felmerülnek bizonyos problémák, mint pl. az ónorvég nyelv ismeretének hiánya, a vikingek és a XX. századi ember technikai tudásának különbségei. A nyelvprobléma megoldható, csak kell egy filológus, aki valamennyire érti a vikingek nyelvét, meg kell egy viking, akit a filológussal együtt visszaküldenek a múltba és ott hagyják őket egy kicsit, hogy tanulják meg egymás nyelvét. Az idő nem probléma. Mindent meg lehet oldani, amihez idő kell.

Egy valóban humoros történet két társadalom találkozásáról, melyeket majd 1000 év választ el. A vikingeket nem lehet megvenni dollárért, hiszen egy zöld papírdarabbal mit kezdenének a XI. században? De létezik cserekereskedelem, aminek szintén megvannak a maga hátrányai. Pl. ha valakit whiskyvel fizetsz ki, meg kell várnod, hogy kijózanodjon munka előtt 🙂

Harry Harrison egy igazán hangulatos görbetükröt tart a társadalom és az időutazós sci-fi rajongók elé. Szereplői nem a nemes cél érdekében használják a vremeatront, hanem haszonszerzés céljából. Egyeseknek ez a haszon dollárokban mérhető, még másoknak hírnévben. De korlátoltságukra jó példa a következő párbeszéd is:

…Ha megkérdezném, ki fedezte fel Amerikát, mit felelnél?
– Kolumbusz Kristóf, 1492.
– A legtöbb ember így gondolja, pedig a vikingek voltak az elsők.
– Kolumbusz viking volt? Mindig azt hittem, hogy zsidó.
– Talán most felejtsük Kolumbuszt. Ötszáz évvel Kolumbusz születése előtt a vikingek vitorlásai elindultak Grönlandról, és felfedezték Vinlandot, melyről a tudomány már bebizonyította, hogy Észak-Amerika része. Az első expedíciót Vörös Erik vezette…
– Halott ötlet! Feketelistára akarsz juttatni bennünket holmi bolsevik filmmel?
Technicolor Time Machine
Technicolor Time Machine

Annak ellenére, hogy a regény humoros, nem fordul át komédiába és főleg abszurditásba. A legapróbb részleteknél is felfedezhető a tudományos megközelítés és a történelmi pontosság. Olvasás közben ezt nem is nagyon vesszük észre, hiszen nem szájbarágós leírásokról van szó, hanem csak mintegy odadobott félmondatokról. A regény végén pedig az ember elé kerül az egész “valóság”. Az aki járatos a vikingek történelmében, az talán hamarabb rájött a párhuzamos elemekre, de én mint tudatlan olvasó, csak a végén kaptam felvilágosítást. Persze, a Történelmiregény-írók Társasága nem ilyesfajta megközelítésben gondolkodik, ha egy történelmi eseményt el szeretne mondani az olvasóinak. De azért Harrison elképzelése sem rossz. És persze az időhurok elméletével is feladta a leckét, ami napokig nem hagyott nyugodni. Néha most is eszembe jut és azon gondolkodom, hogy milyen fizikai törvények is vonatkozhatnak arra a papírcetlire?

A sok disztópikus, társadalomkritikus és hasonlóan életbevágó, elgondolkodtató könyv után jólesett egy kicsit kizökkenni a való világból és elkalandozni a múltba. Nem beszélve arról, hogy hangulatával, humorával felfrissítette a mindennapjaimat és néha ha eszembe jutnak részletek a könyvből, akaratlanul is elmosolyodom.

Ez a történet nem csak sci-fi rajongóknak jöhet jól egy kis lazításhoz, hanem bárkinek, aki szereti a könnyed irodalmi műveket, aminek segítségével kikapcsolódhat esténként és maga mögött tudhatja a szürke hétköznapokat.

IMÁDTAM

ISBN: 963 11 6343 1
Móra, 1989
Terjedelem: 216 oldal
Bolti ár: –

(Összes olvasás: 392 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*