Falak mögött a világ

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Falak mögött a világ
Falak mögött a világ

2014-ben jelent meg az Ad Astra Kiadó első magyar sci-fi antológiája. Az a különleges a kötetben, hogy más antológiáktól eltérően, itt nem a régi írások közül válogattak, hanem felkeresték az írókat és felkérték őket, hogy a Falak mögött a világ témájában írjanak valami sci-fibe illő novellát vagy elbeszélést. A téma és a címválasztás is jó ötletnek bizonyult, ugyanis rohanó életvitelünknek köszönhetően egyre több időt töltünk a saját kis világunkba bezárkózva. A kérdés, hogy ha ez a trend felgyorsul, akkor a jövőben hová fajulhat ez az egész? Hiszen már napjainkban is egyre több ember dolgozik otthonról (Home Office), az ételt is házhoz rendeli és lassan teljesen szükségtelenné válik a lakás elhagyása, hiszen minden elérhető online és házhoz is szállíttatható. Milyen lesz így, a falak mögött, az egyén és a jövő?

A kötet tizennégy elbeszélést tartalmaz hazai kortárs írók tollából. Tizennégy egymástól teljesen eltérő világ tárul elénk, néhol magában hordozva az aktuálpolitikát, néhol a folyományával szembesülhetünk a jelen technikai fejlődésnek és néhol valóban csak a fizikai fal jelenik meg az elbeszélésben. Mondhatnám azt is, hogy jól tükrözi társadalmunk korrajzát is ez a kötet, hiszen nem más, mint egy mintavételezés a jelenlegi állapotokból kiindulva a jövőt illetően.

Mivel már több mint egy hónap eltelt a könyv olvasása óta, így azt tudom mondani, hogy vannak olyan elbeszélések is a kötetben amik felejthetőek, ugyanis a tartalomjegyzéket felütve sem ugrik be, hogy miről is szólt egyik-másik történet. Vannak olyanok, amikre emlékszem de mégsem mozgatott meg bennem semmit, így az idő múlásával ezek is a feledés homályába vesznek. De van négy történet, ami számomra kimagaslik a többi közük és remélem, hogy a jövőben is olvashatom ezen írók elbeszéléseit, esetleg regényeit.

Az egyik ilyen Szélesi Sándor – Holt idők, ha kísértenek elbeszélése, mely hangulatával egy olyan légkört tudott megidézni, amivel úgy éreztem hogy én is része vagyok a történetnek és ott sétálok a falak között. Bár a megjelenített világ igencsak futurisztikus, mégsem ebből kap az olvasó többet, hanem a múlt darabkáinak segítségével egyre jobban visszavisz bennünket, miközben elénk tárja az elmúlt időket, mely nekünk a jövőt jelenti. Nagyon hangulatos kis történet, annak ellenére, hogy nincs benne sok cselekmény. Mégis, ahogy egyre lejjebb jutunk az épület pinceszintjeibe, egyre jobban azt érezzük, hogy ott legalul kell lennie valaminek, ami megrengeti majd a földet, vagy legalább azt a pár embert aki kapcsolatba kerül vele.

F. Tóth Benedek – Oda, ahol a Nap ragyog című elbeszélése egyben utópia is és dísztópia is, attól függően, hogy az ember a társadalom melyik szintjén él. A falat itt az embert körbevevő búra jelenti, amivel kizárhatja személyes teréből a társadalmat, ha van elég pénze. Mert a technika, annak ellenére, hogy mindenki számára elérhető, a szolgáltatások megfizetése már igen jelentős anyagi erőforrásokat emészt fel. Amikor pedig elkezd csökkenni a felhasználható keret, egyre több szolgáltatásról kell lemondania az embernek, ami az egyszerű hétköznapokat is pokollá tudja tenni. De van azért jó oldala is ennek, hiszen ha az ember látóterét már nem zavarja a sok online szolgáltatás, megláthatja a szépséget is a világban, az emberséget és a természet hívó szavát. Már csak az a kérdés, hogy ki mennyire függ a technikától. Most pont abban a korban vagyunk mikor az egyensúly kezd felbomlani és egyre többször elfelejtjük, hogy a technika van értünk, nem pedig mi érte. Ezeknek a dolgoknak meg kellene könnyítenie az életünket, de nem szabadna függenünk tőlük. Te hogy érzed? Függő vagy? Ha nem, akkor kapcsold ki az okostelefonodat és a számítógépedet 24 órára. Meg tudod tenni?

Csejk Miklós – Lángoló falak a kapszulám körül című elbeszélése az aktuálpolitikai kérdéseket tár elénk a jövőbe vetítve. Elég érdekes elgondolások bújnak meg a sorok között és megfontolandó megoldások. Azonban erről nem is írnék többet, hiszen mindenkinek magának kell felfedeznie a történetet és elgondolkodnia, hogy mi az amivel egyet tud érteni. Nem kell természetesen véresen komolyan venni, de mint alternatíva akár szóba is jöhet a jövőt illetően (legalábbis egy része 😉 )

Végül, de nem utolsósorban ejtenék még pár szót Királyházi Csaba – Nikotin City című elbeszéléséről, melynek szintén vannak a jelenbe nyúló szálai. Pontosabban nem is a jelenbe, hanem az emberi természetbe, a kapzsiságba, melynek nem számít az emberi élet, csak haszon legyen. A másik oldalon pedig ott van az emberi hülyeség is…és a szeretet. Elgondolkodtató és érdekes történet. Igazi telepes sci-fi 🙂

Másnak talán más írások lesznek a kedvencei a kötetből. Viszont két okból is érdemes elolvasni az antológiát: az egyik, hogy magyar szerzők írták a történeteket, a másik pedig, hogy nem kell tizennégy regényt elolvasni ahhoz, hogy tudjuk melyik író köteteire fogunk a jövőben vadászni a könyvesboltok polcain.

Már a polcomon van az SF-antológia következő kötete: 2045 – Harminc év múlva és remélem, hogy a kiadó folytatja a sorozatot a jövőben is.

Na, ilyen egy jó könyv

ISBN: 978 615 5229 42 8
Ad Astra, 2014
Terjedelem: 326 oldal
Bolti ár: 3490,- Ft

A kötet megrendelhető közvetlenül a kiadótól is, IDE kattintva.

(Összes olvasás: 104 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*