Stanisław Lem: Szénanátha

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Stanisław Lem: Szénanátha
Stanisław Lem:
Szénanátha

Régóta kerestem Stanisław Lem egyik novelláskötetét, amit valamikor régen kölcsönkaptam, de időhiány miatt nem sikerült végigolvasnom. A címét nem tudtam, csak pár részletet egy-egy novellából.  És most, végre megtaláltam!

Érdekes dolog az emlékezet, ugyanis ilyenkor szembesül vele az ember, hogy a múltat csak egy görbe tükrön át szemléli. A Szénanáthára nem is emlékeztem (lehet, hogy anno át is ugrottam). A kötetben lévő novelláknál pedig teljesen más kép élt a fejemben. A lényeg ugyan megmaradt, azonban a körítés teljesen másképpen élt bennem.

A kötetben lévő első írás egy kisregény (Szénanátha), aminek nem sok köze van a hagyományos sci-fi világához, inkább illik rá a krimi besorolás. A főhősünk, egy volt amerikai űrhajós, aki élete kockáztatásával vág bele egy kísérletbe, hogy fényt derítsen a különös halálesetekre, Nápolyban.

Lem történetvezetése egyszerűen briliáns. Minden fontos részletet körüljár, mégis kis történetekbe rejti a lényeget. Elmeséli minden áldozat szokását, főbb jellemzőit, életútját, aminek köszönhetően úgy érezzük, hogy részesei vagyunk a történetnek. Az áldozatok nyugodtan nyaraltak, magányosan, fürdőzve. Egyszer csak elkapta őket valami őrület, és mind furcsa körülmények között lelték halálukat. John (a volt amerikai űrhajós) kalandos útját követhetjük végig Nápolyból egészen Párizsig. Közben pedig minden sarkon merénylőket keresünk, akik a főhősünkre vadásznak. Összeesküvés-elméleteket gyártunk, bevonjuk a maffiát, a terroristákat, csak éppen az indok nem világos.

A regény bepillantást enged az emberi természetbe, hiszen minden amit nem értünk, azt misztikusnak gondoljuk. Amit tudományosan nem tudunk megmagyarázni, az vagy természetfeletti, vagy pedig valamiféle összeesküvés. Napjainkban pedig egyre több olyan dolog van, amit csak elfogadni tudunk közvetett bizonyítékok alapján, de felfogni már nem. És abban a pillanatban, hogy valamire a tudósaink magyarázatot adnak, egyből elveszti a varázsát.

A második írás a kötetben A maszk címet viseli.  Ez a novella már inkább a sci-fi világába kalauzol el bennünket. Egy gyártási folyamat kellős közepén találjuk magunkat, amikor a “termékben” az első szikra életre kelti a tudatot. A végtermék pedig nem más, mint egy szépséges, nőnemű lény. Idővel azonban kiderül, hogy ebben a lényben egy gyilkos lakozik, aki (vagy ami) be van programozva a célszemély likvidálására.

Maga a történet érdekes, de szerintem kicsit túl van nyújtva a bevezetés. Túl sok benne a töprengés, a bizonytalanság és a leírás. Az egész történet valamikor az utolsó harmadban pörög fel, amikor a párbeszédek is megjelennek a novellában. Attól a pillanattól pedig letehetetlen a könyv. Viszont addig a pontig kínnal kikövezett út vezet 😉

A Százharminchét másodperc egy igen érdekes ötletet dolgoz fel. Az ember folyamatosan gyártja és fejleszti a számítógépeket, a hálózatokat és a kütyüket. De mi van akkor, ha egy olyan bonyolultsági fokot érnek el ezek a rendszerek, hogy már nem tudjuk kezelni őket? A nagy találmányok egy része a véletlennek köszönheti a létezését. Egy ilyen “véletlen” az IBM 0161 számítógép programja is, mely a hálózat segítségével érdekes dologra képes.

Végül pedig jöjjön a kötet gyöngyszem: Donda professzor – Iljon Tichy emlékirataiból : egy igazán humoros sci-fi írás.

“Donda professzor tévedések sorozata révén jött a világra. Apja a navaho indián törzsből származó mesztic nő volt, anyja viszont két egész néhány tized van, úgymint egy fehér orosz nő, egy fekete néger nő, és végül Miss Aileen Seabury, egy kvéker hölgy, aki hétnapi terhesség után szülte meg viszontagságos körülmények között, egy süllyedő tengeralattjáróban.”

Nem kell megijedni, ha nem teljesen érthető – el kell olvasni a novellát, ugyanis Iljon Tichy kifejti emlékirataiban a fenti idézetet.

Olvasás közben szinte végig dőltem a nevetéstől, és néha azon gondolkodtam, hogy Lem miért nem írt több ilyen novellát? Talán a Kiberiáda közelíti valamelyest, a képtelen robottörténeteivel, azonban felülmúlni nem tudja. A hasonlóság azonban megvan, hiszen Donda professzor rájött arra, hogy mi okozta a “Nagy Bumm”-ot.

A komoly és komor kezdés után kapunk egy kis zordságot, romantikát, érdekességet, és végül nevethetünk, hogy a könnyünk is majd kicsordul – ezt nyújtja Stanisław Lem Szénanátha című kötete.

IMÁDTAM

ISBN:963 07 2228 3
Európa Könyvkiadó, 1980
Terjedelem: 330 oldal
Bolti ár: -,-

(Összes olvasás: 353 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*