Viola Judit: Sasok a viharban IV.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Viola Judit: Sasok a viharban IV.

Aba nembeli Amadé amikor visszatért a családi fészekbe, meglepődve tapasztalta, hogy egy szépséges lengyel leányzóval bővült a család, akit édesanyja kassai útja során emelt ki a lengyel menekültek sorából, akik az éhség elől Magyarországon kerestek menedéket. Az úrnő nem csak a nemesi származású Anna Jadvigát mentette meg az éhhaláltól, hanem még pár olyan menekültet is, akik valamelyest tudtak magyarul. Ők azon szerencsések kicsiny csoportját alkották, akik az Aba nemzetség védelme alatt új életet kezdhettek a család szolgálatában. A többi menekült nagy része, egy árulás következtében a kunok rabszolgája lett. IV. László tudomást szerzett az aljas húzásról, de züllött életében más tűnt fontosabbnak, így szemet hunyt a gyalázat felett.

A regény első fele az Aba család mindennapjait mutatja be, és igen családias hangulatban telnek a napok. Amadé szíve lángra lobban a tőle több mint húsz évvel fiatalabb leányzó iránt. Csak a vak nem látja az Amadé és Anna közt lassan kialakuló kölcsönös vonzódást. Az idillt először Lőrinc levele szakítja meg, aki az udvarban igyekszik Amadénak olyan házasságot megköttetni, mely a család és az ország stabilitását segítené elő. Az öreg Lőrinc mindezt a legjobb szándékkal teszi, mit sem tudva arról, hogy közben Amadé már megtalálta szíve választottját. Amadénak választania kell, hogy a szívét kövesse vagy a család érdekeit helyezze előtérbe.

Viola Judit mesélési stílusa egyszerűen beszippantja az olvasót, és hagyjuk, hogy sodorjon bennünket a történet. Néha felháborodunk, ha kedvenc szereplőinket valami sérelem éri, és együtt örülünk annak is, ha ők is boldogok. A fészek melege valóban egy családias hangulatot megidéző történet, melyben elmerülünk, és együtt izgulunk azért, hogy Amadé és Anna kapcsolata beteljesülhessen. Végigkövethetjük az udvarlás különböző fázisait és bizonytalanságait. Az apró ajándékokat és kedvességeket, mellyel egymás kedvében szeretnének járni, miközben nem vallhatnak színt mindaddig, még Amadé nem veszi a bátorságot, hogy apja elé állhasson a lánykérés gondolatával. Az öreg Lőrinc levele azonban szertefoszlatja a rózsaszín ködöt, és a realitás talajára taszítja az olvasót.

A kötet első felét olvasva, sokat gondolkodtam azon, hogy miért nem unom azt a romantikus történelmi regényt, hiszen nagyon nincs is szó másról, mint a környék bejárásáról, és a szerelmespár mindennapjairól. Felvetődött az is bennem, hogy mit szólnék ahhoz, ha az egész kötetet ez töltené meg? Hogy őszinte legyek, ez sem zavart volna, hiszen Viola Judit mindezt úgy mesélte el, hogy úgy éreztem én is ott vagyok Göncön a várban, és a lakóival együtt én is részt veszek a család életében, még ha csak csendes megfigyelőként is.

Az családi fészek azonban megbolydul, amikor 1285-ben újabb tatár betörés történik, és a hadra fogható férfiak elindulnak, hogy gátat vessenek egy újabb tatárjárásnak. A tatárok áldozatának esik több falu is, melyek a lángok martalékává vállnak. Mint ismeretes a tatárok nem ejtenek foglyokat, így a megtámadott települések lakóiból mindössze csak hírmondók maradnak, akik beszámolhatnak a pusztítás és kegyetlenség mértékéről. Az Aba nemzettség felveszi a harcot, de őket sem kerüli el a tragédia. A fészek melege kihűl és hamu lepi be.

A kötet második fele leginkább kisebb-nagyobb tragédiák sorozatát tárja fel előttünk, ami teljesen ellentétes hangulatot vált ki az olvasóból, mint a romantikus szál a történet elején. Talán pont ennek a hangulatváltozásnak köszönhető, hogy jobban meg tudjuk élni mindkét érzést.

A fészek melege kicsit lassúbb folyású mint az előző két kötet, és leginkább az első rész hangulatát idézi fel. Bár, elolvasva Wikipédián Amadé életrajzát, a folytatásokban valószínű, igen fel fognak majd pörögni az események. De most jó volt megállni egy kicsit. Lassítani és élvezni az Aba család nyugodt hétköznapjait. Kicsit beleélhettem magam a XIII. század második felének családi hangulatába. Valljuk be, hogy a mostani időkben szükségünk is van egy kis lelassulásra, hogy átértékeljük az életünket, és jobban odafigyeljünk szeretteinkre.

A kötet második fele már inkább búskomorabb, amit a veszteségek megélése és átélése okoz. A tatárok betörése, és a lehetőség, hogy mindezt IV. László parancsára következhetett be, igencsak megroppantja az amúgy is törékeny belső békét az országban. Nem beszélve arról, ahogy IV. László a tatár foglyokkal bánik, ami csak még jobban hitelt ad a pletykáknak.

A regény, akárcsak a többi része a Sasok a viharban sorozatnak, olvastatja magát, így észre sem vesszük, hogy egy több mint négyszáz oldalas kötetnek már majdnem a végére értünk. Legszívesebben olvastam volna tovább, főleg, hogy elég szomorú ennek a résznek a lezárása. Most azonban várhatok még egy évet, mire megérkezik a Sasok a viharban V. része.

Aki szereti az Árpád-kori történelmi regényeket, annak csak ajánlani tudom a sorozatot, hiszen az Aba nemzetség mindennapjain keresztül mutatja be a XIII. század második felét. Akárcsak az országban, úgy a családon belül is kialakulnak ellentétek, amik látszólag Finta halálával lezáródnak. Viszont a család felemelkedése, az uralkodókhoz való viszonya, illetve a kegyek megszerzése és elvesztése jól szemlélteti a XIII. századi Magyarország változó politikai világát.

Ismét előkerül a hűség kérdése, mégpedig Amadé kapcsán. Felvetődik, hogy lehet-e olyan királyt szolgálni, aki nem a nép érdekét tartja elsődlegesnek? Kihez legyen hűséges egy nemes? Az uralkodásra képtelen királyhoz, aki csak saját érdekeit és hatalmát tartja szem előtt, vagy a néphez, aki megsínyli a király minden borgőzös állapotban hozott döntését? Egy olyan királyhoz, aki továbbra is tisztségében tartja a Kőszegi családot, akik kacérkodnak az osztrákokkal? Bár kenyértörésre nem kell vinnie Amadénak a dolgot, a lehetőség ott lebeg az ember szeme előtt, és talán a folytatásban sor is kerülhet rá.

A regényt és magát a sorozatot is ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmi regényeket, vagy a családregényeket, esetleg szeret elkalandozni, és egy kicsit megszeretne torpanni ebben a rohanó világban. Viola Judit kötetei garantálják a kikapcsolódást és kiszakítanak a hétköznapokból.

A kötetet köszönöm az Athenaeum Kiadónak.

Csak ajánlani tudom!

ISBN: 978 963 293 989 6
Athenaeum Kiadó, 2020
Terjedelem: 440 oldal
Bolti ár: 4499,- Ft

A kötet megvásárolható közvetlenül a kiadói csoporttól is, IDE kattintva.

Mások pedig így látják:
Gabó olvas

(Összes olvasás: 148 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*