Kiss Ferenc – Németh Győző – Podmaniczky Ferenc: Jégvirág a pokolban

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Kiss Ferenc – Németh Győző – Podmaniczky Ferenc: Jégvirág a pokolban

Rejtő Jenő életrajzának megírása igencsak nagy kihívás elé állítana bárkit, aki belevágna a feladatba. A nehézséget az jelenti, hogy igen sok vakfolt van az író életében, melyet felderíteni, kikutatni az idő távlatából már nem lehet. Persze, szóbeszédekre lehetne alapozni, de ezek nagy részét maga az író terjesztette el és nagy valószínűséggel nem sok köze van a valósághoz. Kiss Ferenc Rejtő-kutatót azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy egy képregény formájában mutassa be az író kalandos életét, egy kis csavarral, hogy kikerülje a vakfoltok rejtette csapdákat.

A képregény oldalain utolsó útjára kísérhetjük el az írót, a munkaszolgálatos behívótól, egészen azon végzetes napig, amikor eltűntnek nyilvánították. A jeges pokolba vezető út során visszaemlékezések sokaságában tárul elénk Rejtő Jenő kalandos életének egy-egy részlete, pár képregénykocka erejéig.

A történet időfolyamába tartozó képkockák barnás árnyalatúak, melyek jól visszaadják a komor hangulatot. A visszaemlékezések pedig színesek, vidámak, megmosolyogtatóak, akárcsak a történetek, melyeket megelevenítenek. Stílusukban is eléggé eltérnek, így adva nagyobb hangsúlyt a “jelen” idő és a visszaemlékezés közötti kontrasztnak.  Egy-egy szövegbuborék azonban sokkal többet elmond, mint amit olvashatunk benne, ugyanis a Rejtő kedvelők felfedezhetik benn az utalásokat egy-egy regényre, szereplőre vagy eseményre. Ennek köszönhetően sokkal többrétegűbb az egész történet, mint azt elsőre gondolnánk.

Részlet a képregényből
Részlet (Forrás: kilencedik.hu)

Rejtő keserédes humora a munkaszolgálatos úton végig vele marad, miközben tudja, hogy innen már nincs visszatérés számára. Az apátia kiteljesedése leginkább a gépírónőjének dedikált kötetnél teljesedik ki, ahol, mint “egykori” Rejtő Jenő szignózza a regényt. A “bevonulását” követően pedig szinte kihívja maga ellen a sorsot, hogy minél korábban befejezhesse földi kálváriáját. Mégsem sikerül elég korán kihívnia maga ellen a sorsot, így egészen Jevdokoig (Ukrajna) tart az útja, ahol nyoma vész és 1943. január 1-én az eltűntek listájára kerül. Holteste a mai napig nem került elő, így sok szóbeszéd járta, hogy nem is halt meg, hanem megszökött. Azonban erre nincs semmi bizonyíték, így Kiss Ferenc is a valószínűbb befejezéssel zárja az életrajzi képregényt.

Részlet a képregényből
Részlet (Forrás: kilencedik.hu)

A visszaemlékezések alapján kapunk egy kis ízelítőt a fiatal Rejtő kalandos utazásaiból Európa-szerte, kis kitérővel az afrikai útját illetően is. Megoszlanak a vélemények, hogy Rejtő valóban szolgált-e az Idegenlégióban, és ha igen, akkor mennyi ideig. A találgatásoknak a képregény is helyet ad, hiszen egyértelmű bizonyíték nincs sem mellette, sem ellene. Az emlékek között helyet kap a pesti életének is egy-egy részlete, és a gépírónői utáni olthatatlan vágya is.

Kiss Ferenc hosszú éveken keresztül szerette volna képregényben bemutatni Rejtő Jenő kalandos életét és szomorú sorsát, melyet a munkaszolgálat zárt le. A próbálkozások, hogy sikerre vigye a projektet, számtalan akadályba ütköztek, melyeket csak idén sikerült leküzdenie. Erről Kiss Ferenc bővebben is ír a képregény végén. Többszöri nekifutásra, végül Németh Győző és Podmaniczky Ferenc rajzaival nyerte el végső formáját a kötet.

A képregény nem hivatott Rejtő Jenő teljes életútjának a bemutatására, inkább csak emléket állít a nagy nevettetőnek és ponyvaírónak, akit korán ragadott el a halál. A kontraszt a két idősík között rávilágít arra, hogy az antiszemitizmus és gyűlölet mocskában fetrengő európai nemzetek tehetségeket kényszerítettek a halálba, miközben olyanok kezébe adtak hatalmat, akik csak rombolni és kegyetlenkedni tudtak.

A borítóról is ez a kettősség köszön vissza, előtérben az idegenlégiós ruhában feszítő Rejtő Jenővel, és a háttérben a három munkaszolgálatos társával, valamint a szürkeségbe vesző légiós történetek színhelyeivel.

A képregény nem csak emléket állít Rejtő Jenőnek, hanem igyekszik köztudatban tartani a nevét és műveit, melyek még mindig üdítően hatnak az olvasókra, és kiváló szórakozást nyújtanak, nem csak téli estéken és a kijárási tilalom alatt. Azt persze már mondanom sem kell, hogy nem hiányozhat a kötet egyetlen Rejtő-rajongó könyvespolcáról sem 😉

A kötetet köszönöm Kiss Ferencnek.

Csak ajánlani tudom!

ISBN: 978 615 6016 51 5
Erdélyi Szalon Kiadó, 2020
Írta: Kiss Ferenc
Rajzolta és színezte: Németh Győző és Podmaniczky Ferenc
Terjedelem: 64 oldal
Bolti ár: 4990,- Ft

(Összes olvasás: 250 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*