Légrádi Mihály: Endorfin

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Légrádi Mihály: Endorfin
Légrádi Mihály: Endorfin

Mindenki találkozott már az endorfin hatásával, izgalmi állapot esetén, fájdalomérzületkor, fűszeres ételek fogyasztásakor és az orgazmus időpontjában. Persze vannak más módszerek is amivel extázist érhet el az ember, de azok általában romboló hatásúak. De mi lenne, ha lenne egy tabletta, ami a természetes endorfin termelésünket serkentené, káros mellékhatások nélkül? És mi köze ehhez az egészhez az irodalomnak?

A ’90-es évek közepén járunk Miskolcon, ahol főhősünk, Harczi Viktor egyetemi éveit tölti irodalom szakon. Számára az egyetem menekülés volt a sorkatonai szolgálat elől, de mégsem érzi kényszerpályának, hiszen az olvasás a mindene. Egy napon, amikor a Mese Cukrászda előtt üldögél a padon, elgondolkodva azon, hogy a szervezetbűnözés hogyan semmizi ki a nyugdíjasokat a kárpótlási jegyek felvásárlásával és jutnak gyógyszeripari részvényekhez, feltűnik egy drogos fiatal, aki egy cigit kér Viktortól. Szó szót követ és egyszer csak Andersen: A kis gyufaárus lány meséje kerül szóba, melynek a végén a kislány mosollyal az arcán búcsúzik a jégbe fagyott világtól. De mi is csalta az arcára a mosolyt? Nem más mint az endorfin, mely a hideg következtében kezdett termelődni a kislány szervezetében. Viszont ez a hatás észrevehető azokon is aki Andersen meséjét olvassák. Irodalmár tanoncuk ezen felbátorodva elkezdett azon agyalni, hogy mi lenne, ha a mesét egy tablettába kódolná és így azok is részesülhetnének az irodalom eme endorfintermelő hatásában, akik nem olvasnak, vagy éppen a fájdalomtól nem tudnak odafigyelni az olvasott szövegre?A történet amellett, hogy bemutatja Viktor útját a mesétől a tabletta elkészítéséig, korrajz is egyben. A ’90-es évek közepén nagyon sokan halásztak a zavarosba, a könnyű-drogok is kezdtek elterjedni és a technika is látványos fejlődésnek indult. Ma már megmosolyogtató az akkori mobiltelefonok mérete, a lefedettség hiánya, a Win 95 primitív kezelőfelülete, de egy valami nem változott: a windows operációs rendszer belassulása 🙂

A történet elején megismerjük Viktort és barátait, illetve nagymamáját akivel szeretetteljes viszonyt ápol. A barátok között van drogdíler, maffiózó és egyszerű egyetemista is. Viktor ezek között nem nagyon tesz különbséget, hiszen a rendszerváltozás előtt a szervezett-bűnözés fogalma ismeretlen volt (kivéve a politikát). Az ember nyitott volt az új és az ismeretlen dolgokra, és nem érezte, hogy bármi is rossz lenne, még nem tapasztalta meg saját bőrén.

A kis gyufaárus lány
A kis gyufaárus lány

A cukrászda előtti beszélgetést követően a történet egy sci-fibe illő fordulatot vesz, ahogy főhősünk elkezdi kidolgozni Péter barátjával az Endorfin tabletta előállításának menetét. A technikai leírásoknak köszönhetően betekintést nyerhetünk a kémia, a fizika, az elektrotechnika és a számítástechnika világába, ahol a szerző nem felejti el megemlíteni az egyes tudományágak kiemelkedő magyar úttörőit. Ez a rész mellőzi a szépirodalmi szövegkörnyezetet és úgy hat az olvasóra, mintha egy tudományos folyóiratot olvasna. A bölcsészeknek ez a rész igencsak unalmasnak tűnhet, még akkor is ha tele van tűzdelve magyar feltalálókkal. Mérnökként engem is untatott, mégis be kell ismernem, hogy a folyamat amit a szerző kidolgozott a hihetőség határán mozog, de akárhonnan nézzük mégis csak egy tudományos-fantasztikus levezetést kapunk.

A történet utolsó része ismét visszakanyarodik a szépirodalomhoz, amikor a tabletták kipróbálásra kerülnek. A hatásmechanizmus tesztelése érdekes eredményeket hoz, hiszen mégiscsak egy szőlőcukorba kódolt Andersen meséről van szó, ami olvasva is más-más hatást vált ki az emberekből. Ebben a részben mutatkozik meg legjobban az irodalom és az ember kölcsönhatása.

Az olvasók jól tudják, hogy minden könyv egy másik világba repíti el őket. Az átélés tudománya leginkább a molyokat érinti, akik azonosulni tudnak egy-egy szereplővel a történetből. Viktor is egy ilyen szereplő, aki optimista és jobbá szeretné tenni a világot. Nagymamáját soha nem látta olvasni és talán ez is indította el azon az úton, hogy tablettába kellene kódolni azt az érzést, vagy mesét, amit pl. egy Andersen történet vált ki belőlünk. De nem kell leragadnunk a mesék világánál, hiszen a prózai alkotások és a versek is vannak olyan jók, hogy felkorbácsolják az érzelmeket.

Légrádi Mihály regénye egyben melegséget és szomorúságot is hordoz magában. Minden embernek joga van a boldogságra, de sajnos ebben a rohanó, pénzéhes világban csak nagyon kevés embernek adatik meg. Az endorfin pedig nem egyenes út a boldogsághoz, hanem inkább szembekerülés a valósággal, de valahogy másként.

Az irodalom mindenkinek az öröm és a szomorúság forrása is egyben. Az Endorfin egy szívbemarkoló történet egy fiatalember, a nagymamája és az irodalom kölcsönhatásáról. Az utolsó pár fejezet pedig annyira jól sikerült, hogy szinte láttam magam, ahogy ott ülök a kórházi ágy mellett, ahová beszorult a meleg, miközben kinn viharfelhők gyülekeznek.

Jó lenne, ha szakítanánk egy kis időt szeretteinkre és kevesebbet foglalkoznánk önmagunkkal és a világ dolgaival. Mert ha nem ezt tesszük, akkor egy nap arra ébredünk, hogy egyedül vagyunk a nagyvilágban és azon rágódunk, hogy mit kellett volna másképpen csinálnunk. Viszont az idő kereke csak előre forog és nincs lehetőségünk visszapörgetni.

Légrádi Mihálynak nagyszerűre sikeredett az első regénye, amit reméljük, hogy követni fog több is. Mérhetetlen irodalomszeretete élvezetes olvasást biztosít minden könyvmoly számára. De nem csak az író elsőkötetes, hanem magának a kiadónak is ez a debütáló kiadványa. Az igényes munkát dicséri az is, hogy a Canon Digitális könyvnyomtatási pályázatának egyik díjazottja ez a regény is.

A kötetet köszönöm az Iksz Kiadónak és Légrádi Mihálynak.

A bejegyzés először a Kritizátor oldalon jelent meg.

Na, ilyen egy jó könyv

ISBN: 978 963 12 2488 7
Iksz Kiadó, 2015
Terjedelem: 243 oldal
Bolti ár: 2490,- Ft

Mások pedig így látják:
Gabó olvas
Könyv, egó, entrópia

(Összes olvasás: 23 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)
0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*