Almár Iván – Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Almár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr
Almár Iván – Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr

Amikor David Brin: Existence című könyvét olvastam, igen sűrűn kénytelen voltam gép elé ülni, hogy az ott leírt tudományos elméleteknek kicsit jobban utánajárjak. Keresgélés közben akadtam rá erre a könyvre is, viszont csak részleteket sikerült olvasnom belőle. Akkor határoztam el, hogy meg kell szereznem ezt a könyvet, hogy kicsit jobban elmerülhessek a David Brin által is említett elméletekbe. Kutakodva az online könyvesboltokban, rá kellett jönnöm, hogy nyomtatott formában már csak antikváriumban elérhető. Nem is kellett több, leadtam a rendelésemet. Vártam 3-5 napot, egy hét után már felvettem a kapcsolatot a szállítóval, akik azzal nyugtattak, hogy egy kicsit késik a könyv, legyek türelemmel. Végül egy hónap elteltével közölték, hogy sajnos nem tudják leszállítani a rendelésem, mert időközben eladták másnak. Nem volt kedvem újra keresgélni, várni és esetleg megint pofára esni, hanem fogtam magam és elmentem a könyvtárba, kikölcsönözni az egyetlen elérhető példányt.

Az első pár oldal után rájöttem, hogy nem pontosan azt kaptam, amire számítottam. Az interneten olvasott részletek mást mutattak mint a valóság, hiszen nem az elméletek boncolgatásáról szól a könyv, hanem az űrkutatás múltjáról és jövőjéről. Azonban ennek ellenére tovább olvastam és sok új ismerettel gyarapodtam.

Almár Iván (űrkutató-csillagász) és Galántai Zoltán (jövőkutató) a hozzáférhető dokumentumok és ismeretanyagok segítségével egy igen könnyen olvasható tanulmánykötetet hozott össze, amit gond nélkül forgathatnak laikusok is és a témában jártas emberek is. Ami viszont rettenetesen zavaró, hogy egy-egy téma leírását követően mindig kérdezz-felelekkel zárták a fejezetet. Egy láthatatlan személy az aki kérdésekkel fordul a két szerző felé, amit vagy egyikük vagy másikuk megválaszol, esetleg ha különbözött a véleményük, akkor mindkét okfejtést elolvashatjuk. Kicsit olyan érzés kerített hatalmába, mintha az általános iskola padjában ülnék, hiszen az én időmben még ehhez hasonló kérdésekkel zártak le egy-egy anyagrészt. Persze akkor nekünk kellett felelnünk a kérdésekre.

Спутник-1
Спутник-1

A kötet 1957. október 4-ét tartja az űrkorszak kezdetének, amikor pályára állt az első műhold, a Szputnyik-1, melyet a szovjetek lőttek fel és ezzel útjára indították az űrversenyt. Amerika és a többi állam ekkor még csak gyerekcipőben járt a témát illetően és ennek köszönhető, hogy nem csak az első műhold kapcsolódik a szovjetunióhoz, hanem az első űrrepülés is, valamint az első űrséta. Először 1969. július 20-án sikerült az amerikaiknak megelőzniük a szovjeteket, a Holdra szállás alkalmával, és ettől kezdve át is vették a stafétabotot. Annak ellenére, hogy majd 12 évig a szovjetek jártak élen az űrkutatásban, és később sem maradtak le túlságosan, a kötet mégis észrevehetően hanyagolja őket. A kiemelkedő eredményeket elismeri pár mondatban, de igyekszik olyan hatást kelteni, mintha a NASA törekvései sokkal előremutatóbbak lennének és többet érnének. A hanyagolás érthetetlen, hiszen napjainkban még mindig az oroszok azok, akik a nemzetközi űrállomásra feljuttatják az asztronautákat, legyenek azok amerikaiak, kanadaiak vagy bármely más nemzet szülöttei.

Űrszemét

A történelmi áttekintés után más témákat is feldolgoznak a szerzők, melyek szorosan kötődnek az űrutazáshoz és magához az űrkutatáshoz. Foglalkoznak többek között az űrszemét problémájával, a Földbe csapódó kisbolygók és üstökösök valószínűségével, vélhető következményeivel. Azonban felvetődik az űrturizmus is mint lehetőség, ami az első állomása más bolygók kolonizálásának, terraformálásának. De felvetődik a földönkívüli élet kérdése is, a Fermi-paradoxon, valamint a SETI múltja és jövője. Azaz egy átfogó képet kapunk a múltról, jelenről és a jövőről.

Ez a kép azonban elég homályos és részletszegény, ami ráfogható terjedelmi korlátokra, de ez nem szolgálhat mentségül a szerzőpáros számára. Hiszen egy tudományos kötettől azt várja az olvasó, hogy tárgyilagosan ismertesse a tényeket, miközben szórakoztat is, és esetleg további kérdéseket vet fel, ami felkeltheti az ember érdeklődését a további kutakodásban. Ebben az esetben viszont nemcsak egyoldalú a tények ismertetése, hanem olyan érdekességek is kimaradtak a kötetből, mint pl. a “Hűha! jel”, amiről már korábban is szó esett Michael Brooks: 13 rejtély című könyve kapcsán.

Az egész kötet kicsit túl száraznak bizonyult és a szerzőpáros csak a kérdezz-felelek részekben adott hangot a véleményének. Azonban ezeknek a kérdéseknek többsége annyira bárgyúra sikeredett, hogy felüdülést jelentett a számomra amikor túlestem rajtuk. Összefoglalónak jó ez a könyv, de sajnos úgy van megírva, hogy ha egy laikus olvassa el, akkor a kötet végére úgy érzi, hogy tud mindent az űrkutatásról és az űrutazásról. Nem kelti fel az ember kíváncsiságát és nem érint olyan kérdéseket, amin elindulhatna az olvasó a további ismeret megszerzése felé. Pedig olyan sok megválaszolatlan kérdés van még, és olyan sok kifejtendő tény és esemény. Kénytelen vagyok ismét David Brin: Existence regényével példálózni, ami egy sci-fi, mégis sokkal jobban fel tudta kelteni az érdeklődésemet a téma iránt, mint ez a kötet.

A címválasztás viszont nagyon jó, főleg ha mögé nézünk. “Ha jövő,”- azaz kérdéses, hogy az emberiségnek van-e egyáltalán jövője! Hiszen nap mint nap szennyezzük a levegőt, a földet, a vizet és még a világűrt is. Eljutunk egyszer arra a pontra, hogy valóban tudatosul bennünk, hogy a fogyasztói társadalom mennyire károsan hat a környezetünkre? Nem elég, hogy kiszipolyozzuk a természeti erőforrásokat és hihetetlen mennyiségű szeméttel terheljük a környezetünket, még növeljük is a népességet. Ha lesz jövő, “akkor világűr”, azaz kirajzhatunk és benépesíthetjük az egész mindenséget. Kérdés csak az, hogy az emberiség mint pusztító és romboló erő fog kirajzani, vagy pedig törekedve a természetes egyensúlyra, egy civilizált és élhető jövőt fog biztosítani a jövő nemzedékeinek? Én a másodikra szavaznék 🙂

Ezt érdemes volt fellapozni

ISBN: 978 963 9664 52 4
Typotex, 2007
Terjedelem: 288 oldal
Bolti ár: 3500,- Ft

A kötet megrendelhető közvetlenül a kiadótól is (elméletileg), IDE kattintva.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*