John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig
John Gribbin:
A tudomány története 1543-tól napjainkig

Észre sem vesszük, hogy az épített környezetünk mind telis-tele van a tudomány történetével, hiszen minden ami körülvesz bennünket, több száz vagy akár több ezer ember munkáját dicséri. Kezdve az ajtótól, a falakon át, egészen a számítógépig, mobiltelefonig. Mindegyik egy új ötletből született, melyet időről-időre tökéletesítettek, formáltak, hogy elnyerje mai funkcióját. Viszont ez is csak egy pillanatnyi állapot, hiszen minden fejlődik, változik, elavul.

John Gribbin megpróbálta összefogni egy kötetbe a tudomány fejlődésének történetét, melyhez kiindulópontnak az 1543-as évet választotta, amikor is megjelent Kopernikusz: Az égi pályák körforgásáról és Andreas Vesalius: Az emberi test szerkezetéről című könyve. Ettől kezdve lassan de biztosan kezdett felszakadozni az a sötétség, amit az egyház borított hosszú évszázadokon át Európára, megakadályozva a kontinens fejlődését. Természetesen sok időnek kellett még eltelnie, hogy a tudomány megszabaduljon a vallás okozta röghöz-kötéstől, de a repedések már látszódtak a zárka falán.

A könyv terjedelméből kifolyólag nem tudja az olvasó elé tárni a teljes tudománytörténetet 1543-tól, azonban a szerző vette a bátorságot, hogy kiemelje azon személyek életét és munkásságát ebből a nagy adathalmazból, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt és így élhessünk. A kötet első felében lényegesen több helyet foglal el egy-egy tudós életrajza és felfedezései, abból a korból, mikor még csak pár százan engedhették meg maguknak a természet tanulmányozásának luxusát. A második fele a kötetnek inkább a tudomány alakításában résztvevő tudósok munkásságába enged bepillantást, egy-egy életrajzi pillanatképpel.

Plusz köszönet az írónak azért, hogy mindezt olvasmányos formában tárta elénk, és fejezetről-fejezetre új kalandra invitált bennünket, a felfedezések világába. Elénk tárja a nehézségeket, melyekkel szembe kellett nézniük azon tudósoknak akik a sötét középkor árnyékában tevékenykedtek, vagy azoknak akiket ellenlábasaik szerettek volna letörölni a tudomány térképéről. Viszont voltak olyanok is, akik csak a saját szórakozásukra kutatgattak és eredményeiket nem tárták a nagyközönség elé, aminek következtében munkásságuk eredményeit nem ismerhették meg társaik.

Kopernikusz elmélete, miszerint a Nap körül kering a Föld, csak az adott korban hatott az újdonság erejével, mely szembetalálta magát a katolikus egyház tanításával, hiszen az ókori görögök már a maguk idejében sejtették, hogy nem a Föld a világ központja. Kopernikusz csak egy volt azok közül, akik a megváltozott Európában újra felfedeztek dolgokat, mégis munkásságuk hozzájárult a tudomány fejlődéséhez.

Sokan jogtalanul bitorolják a felfedezés elsőbbségét, mint pl. James Watt vagy Isaac Newton. A gőzgép feltalálása szintén az ókorra tehető, amikor is az ókori görögök már munkára fogták a gőz erejét nagyobb tárgyak mozgatásához. Az újra-felfedezés dicsősége mégis Thomas Newcomen-t illetné, aki megépítette az első működő gőzgépet, mely a bányából vizet szivattyúzott a felszínre. Mégis Watt nevét társítjuk a gőzgépekhez, mert ő volt az, aki Newcomen szivattyúját tökéletesítette és szabadalmi jogot jegyzett be rá, amivel igencsak megszedte magát.

És persze ott van, a tudomány trónján helyet foglaló Isaac Newton, aki talán az egyik legaljasabb ember volt a tudomány történetében, mégis A természetfilozófia matematikai alapelvei (1687) című művéért őt tartják az egyik legnagyobb tudósnak. Vitathatatlan, hogy matematikai tudása magasan kiemelkedett és az elméletekhez matematikai bizonyítást is tudott társítani. Azonban módszeresen elhallgatta, hogy ki volt az ötletgazda, és magának tulajdonította szinte az összes felfedezést. Nem átallotta meghamisítani naplóit, csak azért, hogy bizonyítsa, hogy ő már régebben foglalkozott a témával, mint X vagy Y. Mégis a legaljasabb húzásainak egyik az volt, hogy az Optika című munkájával megvárta Robert Hooke halálát, hogy az már ne tudja kérdőre vonni amiért sok ötletét felhasználta, de nem jelezte annak forrását.

Valamint ott van Charles Darwin, amiken már a nagyapja is foglalkozott az evolúció-elmélettel, azonban nem tudta tudományos alapokra helyezni. Darwin elmélete a természetes kiválasztódással már megfelelő alapot nyújtott az evolúció-elmélet megalapozására, azonban ez a felfedezés is majdnem kicsúszott a kezéből. Elméletét kidolgozta és papírra vetette, de a családi béke kedvéért (a felesége nagyon vallásos volt) nem publikálta, hanem inkább a fiókjában őrizte. Azonban amikor rájött, hogy Alfred Russell Wallace nagyon hasonló úton jár mint ő, nem késlekedhetett a könyv kiadásával.

Az életrajzi érdekességek mellett az olvasó rácsodálkozhat azokra, a ma már egyszerűnek tűnő felfedezésekre is, amik anno földrengető tudományos előrelépések voltak. Gondoljunk bele, hogy a Curie házaspár az életét áldozta a radioaktív elemek tanulmányozására, hiszen abban az időben még nem volt ismert ennek káros hatása. Olyannyira, hogy a radioaktivitás felfedezését követően termékek tönkelege azzal próbált piacot hódítani, hogy radioaktív elemeket kevertek bele. A teljesség igénye nélkül pár egészségügyi termék: LINK

A kötet magyar kiadásának mindössze egy hibája van, ami nem más mint maga a cím, ugyanis az eredeti címben “1543-2001” szerepel, az “1543-tól napjainkig” helyett. Sajnos a kötetben nagyon sok, arra érdemes tudós sem kapott helyet, gondolom terjedelmi korlátokra hivatkozva, akik megérdemelték volna. Nem hiszem, hogy az elmúlt 450 év alatt mindössze csak pár olyan kiemelkedő tudós lett volna, aki nem az angolszász, német, olasz vagy francia területeken élt és dolgozott. Ebből a szempontból a könyvet egy kicsit egyoldalúnak találom, és úgy érzem, mintha éppen a felsorolt területek lakóit célozta volna meg, és nem egy egyetemes tudománytörténeti kötet megírására törekedett volna.

Mindennek ellenére csak ajánlani tudom mindenkinek a könyvet. Nyelvezete egyszerű és nincsenek benne képletek, hogy a laikusok is folyamatosan haladhassanak az olvasással. Talán legnagyobb hasznát mégis a tanárok vennék, akik egy-egy történettel színesebbé tehetnék a fizika, matematika és kémia oktatását az általános- és középiskolákban. Emlékszem, hogy a relativitás elmélet megértéséhez számomra sokat segített egy novella, amit a tanárom olvasott fel órán. Sajnos már nem emlékszem a címére és az írójára, de azt tudom, hogy egy utazó ügynökről szólt, aki egy olyan világban élt ahol a fény sebessége mindössze 30 km/h volt. Ha esetleg valaki ráismer, akkor kérem ossza meg velem az író nevét és a novella címét.

Egy könyv ami közelebb viheti az emberekhez a tudományt, anélkül, hogy olvasóit idiótának állítaná be, ahogy azt teszik manapság egyes “tudományos”-nak titulált műsorok, a tudományosnak már éppen nem nevezhető televíziócsatornákon.

Na, ilyen egy jó könyv

ISBN: 963 9429 56 2
Akkord Kiadó, 2004
Terjedelem: 570 oldal
Bolti ár: 4500,- Ft

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*