Robert Merle: Íme, a király

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Robert Merle: Íme, a király
Robert Merle: Íme, a király

Folytatódik Pierre de Siorac története, ki többedmagával szerencsésen megmenekült a Szent Bertalan-éji mészárlástól, mikor hittársait ölték halomra Párizsban. Pierre élete fordulóponthoz ér, ugyanis lehetősége nyílik feleségül vennie nagy szerelmét Angelinát, abban az esetben, ha elfogadja a feltételeket, melyek közt szerepel, hogy misére jár, és a leendő gyermekeit a pápista hitre neveli. Ez a kitétel adta meg az alaphangot az egész kötetnek, hiszen főhősünk, “kurtította a vitorlát”, ahogy azt későbbi királya is emlegette, és színleg a római katolikus egyház hajójára szállt.

Megértem Merlét, hogy ily köpönyegforgatásnak tette ki Pierret, hiszen hitelesen csak így tudta bemutatni az akkori kor történéseit. De ez mégiscsak vérlázító, hogy főhősünk házasságkötése után, felköltözvén Párizsba, III. Henrik szolgálatába áll, akire még emlékezhetünk az előző kötetből. Akkor még Anjou hercege néven szerepelt, és neki is benne volt a keze a Szent Bertalan éjszakájában. Később, még hercegként hadat viselt a hugenották ellen, majd Lengyelország királya lett egy időre, még nem követhette IX. Károlyt a francia trónon annak halála után. Miután a hercegből király lett, Pierre is mellé szegődik, és nemcsak szolgálja, hanem felnéz rá, és gazdájának tekinti. Ez a szolgálat addig megy, hogy életét is királyára bízná, és nemegyszer veszélyezteti is uralkodója kedvéért.

Azonban, mindennek ellenére talán ez a kötet eddig a legizgalmasabb. Tele van kémtörténetekkel, összeesküvéssel, fondorlattal, csábítással és merénylettel. Már az első fejezettől az olvasó végigizgulhatja a kötetet. Soha nem hagy alább a feszültség, esetleg néha egy kicsit, hogy újabb lendületet vegyen. Pierre egyik kalandból a másikba kerül, és akkor is mikor visszavonul egy kicsit uralkodója kérésére, akkor is folyamatosan a következő kalandot terveli ki, vagy várja a király újabb életveszélyes megbízását.

III. Henrik is igencsak “megkurtította a vitorlákat”, hiszen nem száll szemben nyíltan a Guise családdal, aki vesztét kívánja, és a trónt akarja megszerezni, törvényes leszármazott híján. Mivel III. Henriket nem ajándékozta meg a sors gyermekkel, így Navarrai Henrik követné őt a trónon, aki hugenotta vallása miatt nem elfogadható Guise bíboros, és Henrik (Guise), valamint Párizs számára. Ezt az időszakot nevezték Franciaországban a három Henrik csatájának.

Pierre hiába szerez bizalmas információkat a Guisek összeesküvéseiről, III. Henrik nem hajlandó felvenni a kesztyűt, és nem áll ki nyíltan a Navarrai Henrik mellett, hanem az állandó Machiavellisztikus fondorlatok csapdájában egyre jobban veszti el befolyását saját országában, és hívei elpártolnak tőle, a kincstár pedig egyre jobban apad. A királynak nincs bátorsága szembeszállni anyjával Medici Katalinnal, ki nyíltan a katolikus liga pártján áll, akik a Guisek befolyását élvezik. Csak már mikor nincs mit vesztenie III. Henriknek az életén kívül, akkor képes szembeszállni az ellenséggel, melyre 1588. decemberében kerül sor a Blois-ban összehívott rendi országgyűlésen.

Mint említettem, eddig ez volt a legizgalmasabb és legjobb kötet a francia históriából, annak ellenére, hogy kissé gyomorforgató volt Pierre talpnyalása. Természetesen III. Henrik sem nyerte el a tetszésemet. Nem csak azért mert része volt a már említett hugenotta mészárlásban, hanem azért sem, mert amint megszerezte a trónt, attól kezdve becsvágya nem ismert határokat, mégis a gyávasága romba döntötte az országot, és kis híján a spanyol és a vatikáni uralkodók kezére játszotta, utat engedve ezzel az inkvizíció megújulásának. Egy gyenge uralkodó volt, aki egy olyan kutyára hasonlított, aki csak akkor mer harapni, ha már sarokba szorították, és ütik-vágják.

Viszont várom már a folytatást, mikor is III. Henrik merénylet áldozata lesz, és utódja a Navarrai Henrik (IV. Henrik) követi a trónon. Remélem ez is tele lesz izgalommal, hiszen a belpolitikai helyzet nem teszi könnyűvé IV. Henrik trónra-lépését. És talán most már elhangzik a várva várt mondat: “Párizs megér egy misét!”

ISBN: 978 963 07 9110 6
Európa Kiadó, 2011
Terjedelem: 659 oldal
Bolti ár: 3700,- Ft

(Összes olvasás: 146 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*