Klaus Werner / Hans Weiss: Márkacégek feketekönyve

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Márkacégek feketekönyve
Márkacégek feketekönyve

Figyelemfelkeltő cím, meg kell hagyni. Végre lázadhatunk a multik ellen, és közben reménykedhetünk, hogy kedvenc márkánk nem szerepel benne…de attól, hogy valami kimaradt, még nem bizonyítja ártatlanságát.

Tudjuk régóta, hogy az “fekete arany” igen sok véráldozatot követel. A háborúk nagy részét az olajlelőhelyek megszerzéséért vívják. Az utóbbi évtizedekben, amivel kapcsolatban elhangzott az “amerikai érdek”, ott tudva levő volt, hogy olajról van szó. “Élelmet-olajért”. Emlékszünk még erre? Már nem nagyon, mert azóta Irak “demokratizálódott”, és szabadon vándorolhat az olaj nyugatra. Kis hazánk is csatlakozott a kizsákmányoló országokhoz, hiszen azzal, hogy szerepet vállalt az Afganisztáni “béke fenntartásban”, így a MOL is szerephez juthatott.

A kér újságíró nem csak az olaj útját követi figyelemmel könyvében, hanem elég sok más terméket is. Vannak köztük olyan leírások, amikről már hallhattunk, és vannak olyanok is, melyek az újdonság erejével hatnak.

Hét nagy csoportban tárgyalják a multik kizsákmányoló politikáját. Ezek a következők:

  • Elektronika
  • Gyógyszeripar
  • Kőolaj
  • Élelmiszeripar
  • Játékipar
  • Sport & Ruházat
  • Export- és Pénzgazdálkodás

Számomra meglepetést a gyógyszeripar okozott. Azt tudtam eddig is, hogy etikátlan kísérleteket végeznek, és elferdítik az eredményeket. Viszont azt nem gondoltam volna, hogy tényleges hatóanyag nélküli gyógyszereket dobnak piacra és mindezt az OGYI-nak megfelelő hatóságok engedélyével.

Azt pedig tudja mindenki, hogy (nemcsak) a nagy márkák termékeit a távol-keleten, kiszolgáltatott emberek, éhbérért állítják elő, nem ritkán napi 16-18 órai munkaidővel, embertelen körülmények között.

Viszont azt hányan tudjuk, hogy a szép déli gyümölcs, amit megveszünk a sarki zöldségesnél vagy a boltokban, nem ritkán olyan vegyszerrel (rovarirtó) vannak kezelve, amik be vannak tiltva. A földeken dolgozó emberek életükkel fizetnek azért, hogy nekünk szép banán, narancs legyen az asztalunkon, télen-nyáron. A hazai termelők pedig éhen halnak, mert az ő általuk megtermelt gyümölcsök nem kellenek senkinek. Legfeljebb pálinkát lehet belőlük készíteni, mert úgy fogyaszt a nép csak almát, körtét, barackot…

Érdemes elolvasni a könyvet. Nem valószínű, hogy máról-holnapra, fordul velünk a világ, és bojkottáljuk a multikat, de legalább elgondolkodhatnánk azon, hogy mi saját magunk mit tehetünk annak érdekében, hogy javítsunk saját és mások életminőségén. Részesítsük előnyben a hazait. A kereslet formálja a kínálatot. Csak rajtunk múlik.

Nem a nagy cégeket kellene büntetni a kialakult helyzetért, hiszen bármelyik manufaktúra, ha lehetősége volna, élne az alkalommal (tisztelet a kivételnek). A törvényeink olyanok, melyek hozzájárultak a kialakult helyzethez. A törvényeket pedig a nép hagyja jóvá, azaz mi!

Aki elolvassa a könyvet, és ennek hatására, csak hetente egyszer a jó bevált külföldi márka helyett, hazai terméket választ, aminek az előállítása is itthon történik, már tett egy hatalmas lépést a helyzet javításáért.

ISBN: 963 206 588 3
Art Nouveau Kiadó, (kiadás éve: ismeretlen [talán 2003])
Terjedelem: 352 oldal
Bolti ár: 2499,- Ft

(Összes olvasás: 112 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*