" Az optimizmus az emberiség ópiuma " – Milan Kundera
A XXI. századi embernek már nem kell bemutatni a gépek lázadását, hiszen az első robottal ami elvette egy ember munkáját már megkezdődött a folyamat. Persze, az optimista propaganda azt sulykolta belénk, hogy a robotok helyettünk fognak dolgozni és mi szabadon Tovább Daniel H. Wilson: Robokalipszis
S. J. Watson-t talán már nem kell bemutatni a hazai közönségnek, hiszen ő írta a világsikerű Amnézia (Mielőtt elalszom) című regényt, melyből film is készült. Be kell vallanom, hogy sem a regényhez, sem pedig a filmhez nem volt eddig szerencsém, Tovább S. J. Watson: A másik én
Amikor David Brin: Existence című könyvét olvastam, igen sűrűn kénytelen voltam gép elé ülni, hogy az ott leírt tudományos elméleteknek kicsit jobban utánajárjak. Keresgélés közben akadtam rá erre a könyvre is, viszont csak részleteket sikerült olvasnom belőle. Akkor határoztam el, Tovább Almár Iván – Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr
A Lolita elolvasását követően nem volt kétséges, hogy még nagyon sok regényt fogok olvasni Nabokovtól, de ahogy az lenni szokott, nem kapkodtam el. Ami elsősorban távol tartott ettől a kötettől, az a terjedelme, és igen sok időbe telt, mire ezzel Tovább Vladimir Nabokov: Ada
Amikor Ariela Grandi megkeresett, hogy lenne-e kedvem elolvasni a könyvét, először nemet akartam mondani, hiszen mit keresne az oldalamon egy mesekönyv? Azonban a kíváncsiság nem hagyott nyugodni és megpróbáltam utánajárni, hogy valójában milyen regényről is van szó. Túl sok információt Tovább Ariela Grandi: Csodálatos világ
Néha kicsit ki kell tekinteni a “bestseller” listás könyvek sokaságából és kézbe kell venni a kedvencek elfeledett műveit is. Én is így tettem, mikor a Fogadó a Halott Alpinistához című regényt a kezembe vettem. Tudtam, hogy nem egy kiemelkedő írás Tovább Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Fogadó a Halott Alpinistához
Nem sok könyvet hagytam eddig félbe, de ennél erősen elgondolkodtam, hogy megteszem. A fantasy eddig sem volt az én világom, de gondoltam adok neki egy esélyt, ahogy anno tettem a sci-fivel. Azonban ebben az esetben ez nagyon nem jött be. Tovább Robert Holdstock: Mitágó-erdő
Még tavaly akadt a kezembe ez a könyv, és akkor elhatároztam, hogy el fogom olvasni, anélkül, hogy belenéztem volna. Mondhatni, hogy a borítója fogott meg, valamint az alcíme (Indián mesék és legendák). Mindig is érdekeltek az indián történetek, szokásaik, kultúrájuk Tovább A tollaskígyó búcsúja
A sci-fi a ’40-es és ’50-es években ponyvairodalomként kezdte meg hódító útját. Később egyre több tudomány került bele és sok ágra szakadt. Azonban a szépirodalommal való vegyítéssel még nem sokan vállalkoztak. Ezen kevesek egyike Jean-Claude Dunyach, francia író. A történet Tovább Jean-Claude Dunyach: Halott csillagok
Milan Kundera az egyik kedvenc íróm, akinek jelen könyve igencsak felemás érzésekkel töltött el. Mindig is jellemző volt az írásaira a mélabú, reményvesztettség és a sorok között megbúvó kitörési szándék. Sokszor egészen túlfűtött szexualitás jellemezte, mégis ezidáig csak az erotikai Tovább Milan Kundera: A nevetés és felejtés könyve
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.