A februári megjelenéseket nézegetve, örömmel fedeztem fel, hogy van miből válogatni és újra kezd egy kicsit felpezsdülni a könyvpiac. Jó, Könyvhét és Könyvfeszt még nem lesz egy ideig, de a könyvesboltok nyitva vannak, és a stream szolgáltatók sem tudnak már annyi újdonsággal szolgálni, hogy az emberek ne kanyarodnának vissza az olvasáshoz (remélhetőleg 😉 ).
Tavaly a Könyvfesztivál előtt kellett volna megjelennie a Limpár Ildikó szerkesztette Rémesen népszerű tanulmánykötetnek, aminek a megjelenése a vírushelyzet miatt folyamatosan tolódott. Most úgy néz ki, hogy az Athenaeum kiadó már hivatalos dátumot is megjelölt a megjelenésre, tehát február 11-én már elérhető lesz a könyvesboltokban. A feldolgozott művek listája szerintem eléggé impozáns (na nem a Marvel és DC képregényekre gondolok 😀 ):
“A szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől? Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek?
Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet – hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert.
Szerzők: Benczik Vera, Fodor András, Gyuris Norbert, Kérchy Anna, Limpár Ildikó, Panka Dániel, Pintér Károly, Rusvai Mónika, Sohár Anikó, Szujer Orsolya, Vancsó Éva
Róluk lesz szó:
Mary Shelley: Frankenstein; Jurassic World-filmek; Ex Machina; William Gibson: Neurománc; 2001. Űrodisszeia; Én, a robot, Mátrix-trilógia és Terminátor-sorozat; H. G. Wells: Világok harca; Star Trek – The Original Series; Batman; Pókember; Marvel kapitány; Angela Carter: Esték a cirkuszban; Terry Pratchett: Vadkanapó; China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás, Richard Matheson: Legenda vagyok; M. R. Carey: Kiéhezettek; Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete; Robert Holdstock: Lavondyss; Siobhan Dowd és Patrick Ness: Szólít a szörny“
Másodszor egy ismeretterjesztő és elgondolkodtató könyvön akadt meg a szemem, ami nagy valószínűséggel egy más olvasási élményt fog nyújtani, hiszen nem csak mint befogadó kell jelen lennünk, hanem mint gondolkodó, töprengő. Ez nem más, mint Gareth Southwell: Paradoxonok című kötete, mely a Scolar kiadó gondozásában fog megjelenni. A fülszöveg alapján engem meggyőzött:
“Üdvözöllek a paradoxonok meghökkentő világában. A könyv fellebbenti a fátylat a gondolat világának furcsaságairól. Nyolc zavarba ejtő fejezeten át útra kelünk a meglepőtől a teljes abszurditásig. Utunk során többek között körbejárjuk a lehetetlen tárgyak világát, megnézzük, hogyan számítsunk a kiszámíthatatlanra, és megismerkedünk az időutazás nehézségeivel.
Könyvünk telis-tele van gondolatkísérletekkel, a való életből vett példákkal és gyakorlatokkal, melyeket magad is kipróbálhatsz. A Paradoxonok olyan könyv, melynek hatására másképp fogod érzékelni a világot magad körül. Emellett bevezet a paradoxonok világának nagy nevei közé, az ókori görög filozófusoktól Albert Einsteinig.“
Az Agave Könyvek folytatja Marko Kloos Frontvonalak sorozatát, ami immáron az ötödik részéhez érkezett. Ez első részt olvastam, és annak ellenére, hogy tetszett, sőt tervben volt a folytatások elolvasása is, valamiért eddig nem került rá sor. A molyos értékelések alapján megtalálta az olvasóközönségét a sorozat. A katonai sci-fi kedvelői megtalálhatják benne a számításukat.
“Eljött az idő, hogy az emberiség visszahódítsa a nyurgáktól a Marsot.
A vörös bolygó több mint egy éve elesett. A földi erők azóta a hadseregük újjáépítésén, felszereléseik továbbfejlesztésén, valamint nemrég épített és többször bizonyított csatahajóik legénységének feltöltésén dolgoznak. A Marson ragadt emberek készletei és oxigénjük viszont már vészesen fogy, így nem várhatnak tovább: meg kell indulni a nyurgák ellen azzal, amijük van.
Grayson és Halley ismét frissen kiképzett katonák élén vonul csatába a Föld eddigi legnagyobb küldetésében. De ha valamit megtanultak az idegen fajjal vívott csillagközi háborúban, az az, hogy nincs az a haditerv, ami kitartana a művelet legvégéig. A legrosszabbra készülnek, hiszen a nyurgák már világossá tették, hogy minden áldozatot készek meghozni a Mars birtoklásáért. Úgy tűnik, a két faj legvéresebb összecsapása van kilátásban.“
A S.T.A.L.K.E.R. rajongók is örülhetnek, ugyanis februárban újabb kötettel bővül a sorozat a Metropolis Media jóvoltából. A történet alapját, a világot megalapozó Arkagyij és Borisz Sztrugackij regény, a Stalker (Piknik az árokparton), elbűvölt, viszont a játék alapján elindult regénysorozat már nem tudott úgy bevonzani, mint az eredeti kötet. Talán ez annak is betudható, hogy a játékkal nem játszottam ezidáig. Az anomáliák világában, ahol bármi megtörténhet, és a túlélés esélye minimális, igazi izgalmakat rejt a rajongók számára.
“A kíváncsi szemek elől magát áthatolhatatlan anomáliákkal védő Patkó-tó csábítja a könnyű pénz szerelmeseit. A tó közepén lévő házban ugyanis egy öreg stalker él, aki a pletykák szerint nem kevés ritka relikviát halmozott fel. Ám a Zóna semmit sem ad túl egyszerűen. Sem a banditákkal ideiglenes szövetséget kötő Szabadság klán tagjainak; sem a Szolgálat osztagának, akik elesett bajtársaikat akarják megbosszulni; sem a katonai stalkereknek, akiket parancs kötelez, hogy bármi áron megtaláljanak és kihozzanak onnan egy embert. A Zóna mindannyiukat a tó partjára “hívta”, és most lehetőséget ad számukra eldönteni, melyikük méltó megpillantani a kincseket. De csak az események középpontjába keveredett két mutáns érti meg igazán, hogy a próbatételek egy náluk nagyobb erőtől származnak, és senki sem az, aminek látszik…“
Végezetül pedig ismételten Carlo Rovelli: A tudomány születése – Anaximandrosz forradalma című kötetre hívnám fel a figyelmet, ami a Park Kiadó gondozásában jelenik meg, remélhetőleg februárban. Egyszer már volt egy megjelenési dátuma, ami novemberre volt datálható, és akkor írtam is a Kilátóban róla. Nos, vagy tényleg megjelent akkor csak én nem találkoztam vele, és azóta már elkapkodták a könyvesboltok polcairól, vagy ennek a kiadása is csúszott egy kicsit.
A januári olvasási tervemet sikerült teljesíteni, sőt felül is múltam egy kicsit. Az év elején valahogy nagyobb lendülettel kezdek bele a kötetekbe, és valahogy nem mindig a regények azok amik lekötnek. A tervezett két Milan Kundera kötet mellett elolvastam a még fennmaradt hármat is, így a szerzőnek a magyarul megjelent kötetei sorának a végére értem. Ezek után kezdhetem majd elölről, csak először azt kell megtudnom, hogy kinek adtam kölcsön A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényét. Ha olvasod ezt a bejegyzést, akkor kérlek, juttasd vissza hozzám 😉
A februári olvasási tervem fenn látható képekben. Vannak lemaradásaim, amiket pótolnom kell, és egyre több pótolandó olvasmány került fel a listámra Kundera köteteit és Umberto Eco: A rózsa neve regényét olvasva (utóbbiról nemsokára elkészül a bejegyzés is). Többségük olyan mű, amiről nem valószínű, hogy külön bejegyzés fog készülni a blogon, akárcsak a januári olvasmányaim nagy részéről. Ezekről pár szóban meg fogok emlékezni a “Néhány könyvről röviden” – hamarosan induló rovatban. Jelenleg hat cím vár arra, hogy bekerüljön az új rovatba 🙂
Ti már az újdonságokkal szemeztek, vagy még a várólista csökkentésen dolgoztok?
A bélyegképhez felhasznált kép forrása: Markus Spiske képe a Pixabay -en.
