York Ketchikannek jól indult a napja, hiszen viszonylagos luxusban élvezhette az utazást a Töredelmes bűnbánat fedélzetén, hivatásos túsz minőségben. Társalkodót is kapott, Rick Davidoff személyében, akinek az volt a feladata, hogy a sinhedriánoknak tanácsot adjon az ember élelmezésére és életben tartására. Minden jól is alakult, még Rick fejét el nem vitte egy célzott plazmalöket. Gyorsan kiderült számára, hogy mozgásban kell maradnia, különben ő lesz a következő áldozat. A Töredelmes bűnbánatot kalózok támadták meg, és bár emberekre nem lőttek (ezt nem éppen erősítette meg Rick fej nélküli teste), York élete nem volt biztonságba. Hamarosan megerősítette ezt az elképzelést Asheed lom Toola, azaz Szerencsekéz kapitány, aki egyszerűen csak kilökte az űrbe főhősünket.
Yorknak még volt ideje a zsilip kinyílása előtt bosszút esküdnie. Megfogadta, hogy kinyírja a kalózvezért, Szerencsekéz kapitányt, közben pedig megmenti a nőt, akinek az életét megmentette a hirtelen betoppanásával. Ja, és visszaszerzi a Töredelmes bűnbánatot, mert csak a hajó tudta a végcél koordinátáit. Amint ezt végiggondolta és megfogadta, már az űr hidege járta át a testét…
Anthony Sheenard, többévi hallgatás után egy újabb York Ketchikan kötettel állt elő, ezzel is bővítve a Mysterious Universe világát. Tudom, mindenki a Bowman-trilógia befejező kötetét várta a szerzőtől, de legyünk türelmesek…egyszer az is el fog készülni 🙂 Visszatérve a mostani regényhez, ami nem más, mint a York Ketchikan sorozat előzménykötete, annak is az első fele, az Alcazaba. Igen, kétkötetesre sikerült a 0. rész, igaz, a második kötet még nem készült el, de reméljük, hogy nem kell rá éveket várni. Az író elmondása szerint mindkettő külön is olvasható lesz, és bár a Négykezes plazmára és energiavetőre – Alcazaba nem függővéggel ér véget (Anthony Sheenard szerint), még sincs befejezve. Kicsit hülyén hangzik, de igaz. York a saját maga elé tűzött célt eléri, de az utazása még nem fejeződött be, és még van pár elvarratlan szál, ami a második kötetre marad.
York Ketachikan, történetünk idején 23 éves és még mindig hivatásos túszként “tengeti” életét. A meló jól fizet, igaz, nincs sok ideje, hogy költekezzen, hiszen általában éppen raboskodik valahol. A kalózok támadása azonban azzal fenyegeti, hogy elveszti a munkáját, ha kiderül, hogy kikerült a sinhedriánok felügyelete alól. Azonban ez a közjáték véglegesnek ígérkezik, amikor Szerencsekéz kapitány kihajítja a zsilipen. York a halálát követő pillanatban egy puha ágyban ébred, és nem jár más a fejében, minthogy végrehajtsa a bosszúját, majd utána visszatérjen a melójához. A cél a kalózok főhadiszállása, Alcazaba, amiről senki sem tudja, hogy pontosan hol található és hogyan is lehet oda eljutni. York azonban nem adja fel, és hamarosan talál is egy személyt, aki valószínűleg összejátszik a kalózokkal, és tudja a hozzájuk vezető utat. Már csak ki kell szedni belőle az információt. A kaland ezzel kezdetét veszi.
A York Ketchikan előzménykötet kicsit visszafogottabb, mint a sorozat többi része, már ami a pusztítás fokát illeti. Megszokhattuk, hogy ahol York megjelenik, ott kő kövön nem marad. De ezt tudjuk be annak, hogy még fiatal, és nincs annyi ellensége, hogy ennek egész városrészek lássák kárát. Helyette egy jól felépített történetet kapunk, ahol végigkövethetjük York útját a “feltámadástól” a bosszúja beteljesítéséig, ahol még meglepetések várnak az olvasóra.
A háttérben a Teuton bolygó Vril egyházának papnői is felfigyelnek az ifjúra, aki egy látomásban jelenik meg nekik. Azt nem tudják, hogy ki a látomás szereplője, de érzik, hogy rajta múlhat a galaxis sorsa, így harcias valkűrjeiket elküldik a felkutatására. Nagy teher lenne ez egy 23 éves ifjúnak, ha tudná, hogy a sors milyen feladatot szánt neki. De mivel nem tudja, így csak a bosszú vezérli. Terve az nincs, csak célja, és reménye, hogy improvizálás közben nem hoz rossz döntést. Lehet, hogy újra feltámadna a halálból, de igyekszik nem kihívni a sorsot.
A regény már az elején bevonzza az olvasót, hiszen akció dús jelenettel indít, és az első fejezet utolsó mondatánál nagyra nyílik a szemünk, majd feltesszük a kérdést: Mi van?! Nos, választ nem kapunk az első kötetben, de elkezdhetjük gyártani az elméleteket, hogy mi is történhetett abban a pillanatban. Ahogy ismerem Anthony Sheenardot, a második kötetben elő fog rukkolni majd egy tudományosan megalapozott válasszal, ami vagy egybeesik a mi spekulációnkkal, vagy nem. (erre azért kíváncsi vagyok)
A folytatás is izgalmas, hiszen több erő is egymásnak feszül, amik között igyekszik York ellavírozni, több-kevesebb sikerrel, hogy véghezvigye saját egyéni küldetését, és utána visszatérhessen a hivatásos túsz feladataihoz. Alcazaba erődítménye egy idegen civilizáció terméke, melyet a kalózok vettek birtokukba. Pontosan nem lehet tudni, hogy milyen célból készült és mire is képes egy olyan űrállomás, mely felcsavarodott a tér szövetére, és kiváló búvóhelyet biztosít a törvényen kívüliek számára, élükön a kalózvezérrel, a Bestiával.
Nem csak kalandos York története, hanem az egész át van szőve humorral, mely emlékeztet arra, hogy nem kell véresen komolyan venni ezt a kitűnő űroperát. Néha hangosan felnevettem, annak ellenére, hogy ez nem szokásom. Sheenard pontosan érzi, hogy hova kell elhelyezni egy-egy beszólást, humoros hasonlatot ahhoz, hogy a feszültség egy kicsit csökkenjen, és humorosan fogjuk fel, az amúgy életveszélyes helyzetet. York stílusa, reagálása a veszélyre már magában feszültségoldó, miközben ő is bevallja magának, hogy ez nem mindig a legjobb módja a helyzet kezelésének, hiszen elegendő csak egy valaki, aki nem érti az iróniát, és a következő pillanatban már a másvilágon találhatja magát.
Egy hibája azért csak van a regénynek: rövid! Mondom ezt úgy, hogy majdnem 500 oldalas az első kötet. Nincs túlírva, de nem is annyira feszes, hogy nehezen lehessen követni az eseményeket. Pont jó tempóban van megírva, és az ember alig várja, hogy visszatérhessen ebbe a világba, és együtt kalandozhasson York Ketchikannel. Olvasás közben, ahogy közeledtem a vége felé, már azon töprengtem, hogy mi lesz a következő Mysterious Universe kötet, amibe belevetem magam. Már csak egy York Ketchikan történet maradt hátra, amit még nem olvastam, az pedig a Vadászat egy szimurgra, viszont ez beszerezhetetlen 🙁 Szóval, egy másik MU történetet kell majd elővennem, még várom a második kötet megjelenését.
MU kedvelőknek nem kell ajánlanom a regényt, mert ők már vagy olvasták, vagy a jövőben kezdenek neki. Viszont, aki még nem jártas az MU világában, annak igazán jó belépő lehet a Négykezes, hiszen megvan benne minden, ami ezt a világot jellemzi: kaland, izgalom, humor és egy ízig-vérig űropera, idegen lényekkel és földönkívüli technológiákkal. Kiváló kikapcsolódás, ami elszórakoztat és kirángat a hétköznapokból. Kell ennél több?!
ISBN: 978 615 6075 42 0
Tuan Kiadó, 2020
Terjedelem: 486 oldal
Bolti ár: 4690,- Ft
