Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

A XIV. század közepén egy új kórság üti fel a fejét Európában, mely számolatlanul szedi áldozatait, és a hős vitézek is mindent hátrahagyva menekülnek előle. Az úr 1348. esztendejében I. Lajos magyar király is összefut a kórral a nápolyi hadjárata során, és amikor szembesül az iszonyatos pusztítással, egy kis csapat élén éjt-nappallá téve, a lovakat nem kímélve, igyekszik vissza magyar-honba. Reményei szerint, aki gyorsan cselekszik, az megállíthatja a kór tejedését, ha felkészülve vár rá és szembeszáll vele.

Az iszonyatot, melyet I. Lajos és kísérői megtapasztaltak, titokban tartják a hazaúton, hiszen annyira hihetetlen mindaz amit láttak, hogy senki sem hinné el nekik vagy bolondnak néznék, ha elmesélnék. Budán akarják a főnemesek és az egyházi méltóságok elé tárni tapasztalataikat, és megbeszélni a teendőket a métely megállítására. Mielőtt azonban a tanács tagjai megérkeznének, tragédia történik. Luxemburgi Máriát, I. Lajos hitvesét holtan találják a szobájában. A király, ki előző este még kedvét lelte a fiatal lányban, értetlenül állt a hullája fölött. A fekete kórság, mely az érhálózatát festette be, megértette a királlyal is, hogy ami elől menekültek, már itt van a várban.

Bíró Szabolcs munkásságát már pár éve figyelem, igaz csak távolról, ugyanis eddig nem olvastam tőle semmit. Az Anjouk sorozatával szemezgetek egy ideje, de úgy voltam vele, hogy mielőtt ilyen nagy fába vágnám a fejszémet, jó lenne egy, a korban játszódó, de mégis a sorozattól független regényével kezdenem. Amikor az Athenaeum Kiadó bejelentette a Lázár evangéliumának közeli megjelenését, a borító megragadott és a molyos adatlap szerint sem volt rajta sorozatcímke. A fülszöveg elejét elolvastam és úgy éreztem, hogy itt az alkalom.

Már párszor lyukra futottam a “Lázár” hívószóval, és azzal, hogy nem olvastam el végig a fülszöveget. Eddig tudatosan kerültem a zombis, élőholtas és hasonló történeteket, ugyanis nem láttam értelmüket. A horror műfaja sem áll hozzám túl közel, ugyanis 10 éves koromra már nem tudott újat mutatni. Talán a pszichohorrorban van egy kis tartalék, amit még nem aknáztak ki teljesen.

Azzal a tudattal kezdtem neki a regénynek, hogy egy olyan történelmi elbeszélést kapok, mely a XIV. század Európájában játszódik a pestis pusztítása idején. Az első pár fejezetnél már kezdett valami derengeni, hogy talán nem pont erről lesz szó. Bár a kezdet történelmileg helytálló, de Bíró Szabolcs a pestis helyett, egy másik kórral árasztotta el a kontinenst, ez pedig nem más, mint az élőholtak serege.

Az analógia a pestis és az élőholtak között, így utólag, eléggé kézenfekvőnek tűnik, hiszen mindkettő rengeteg áldozatot szedett, és ellenszert a kor embere nem talált rá. Ennek köszönhetően, ez a gondolatkísérlet, melyet Bíró Szabolcs játszik a történelemmel és az olvasókkal, igen érdekesre és izgalmasra sikeredett.

Amikor Anjou Lajos és harcostársai először találkoztak a jelenséggel, az olyan hatással volt rájuk, hogy még a hazaúton is rémálmaik voltak, még ébren is. Amikor pedig meghallották, hogy Luxemburgi Máriával csoda történt, ugyanis holtából feltámadt, már nyúltak is a kardért, mert tudták, hogy a csoda nem éppen az a fajta, amire a hívők vártak. A feltámadott környezete sem sokáig örvendezhetett, hiszen az élőholt első dolga az volt, hogy valami élelem után nézzen és harapjon. A legközelebbi jó falat pedig mindig az volt, aki csak egy harapásnyira volt tőle.

A kór a budai várban is gyorsan elharapódzott, és exponenciálisan nőtt a fertőzöttek száma. A még életben lévő Lajos és kísérete megpróbálta felvenni a harcot az egyre számosabb zombi hadsereggel, de be kellett látniuk, hogy ezt a csatát nem itt és nem most fogják megnyerni.

Annak ellenére, hogy nem kedvelem az élőholtas történeteket, több dolog miatt is meg tudott fogni a regény. Először is, ez nem egy hentelős történet, hiszen nem arról szól, hogy egy kis csapat túlélő hogyan próbál megmenekülni az élőholtak támadásától, úgy hogy ész nélkül vagdossa le az ellent. Jó, itt is vannak hentelős részek, de ez mellett van története is a regénynek.

Olvasás közben érződik, hogy nem csak arra van fektetve hangsúly, hogy egyre több élőholt próbálja elfoglalni a várakat és megfertőzni az élőket, miközben cséphadaró módszerrel próbálnak védekezni az emberek ellenük, hanem egyfajta megfigyelést is végzünk. Pontosabban a szereplők végzik a megfigyeléseket, melyeket megosztanak az olvasóval. Értem ez alatt a kór fertőzésének több útját, illetve maguknak az élőholtaknak a viselkedését. Mint később kiderült számomra Bíró Szabolcs Lázár-napló videósorozatából, komoly kutatásokat végzett az író, nem csak a zombi irodalomban, hanem a test anatómiáját illetően is, hangsúlyt fektetve a halál beálltát követő folyamatokra, melyek a testben végigmennek a szkeletizációig. Ez annyira jól sikerült neki, hogy a leírásai annyira élethűre (bocsánat a kifejezésért) sikerültek, hogy szinte látjuk olvasás közben a bomló élőholtakat, és érezzük is a bomlás szagát. Ráadásul olyan jelenségeket is leír a regényben, melyekkel a hétköznapi ember nem szokott összefutni, de egy kórboncnok pályafutása alatt belefuthat. Mondhatni, hogy ismeretterjesztésben is részünk van olvasás közben.

Annak ellenére, hogy sikerült a regénynek lekötnie, nem tudta velem megkedveltetni sem az élőholt-, sem pedig a horror irodalmat. Tehát, a jövőben sem fogom keresni az ilyen témájú regényeket. De…és itt van az a “de”. A Lázár evangéliuma nincs lezárva! Bár kapunk egyféle lezárást, engem mégis érdekelne, hogy István herceg csapata megtalálja-e a megoldást az élőholtak legyőzésére, és a kór megállítására. Szóval, innen üzenem Bíró Szabolcsnak, hogy ha nem tervezte volna folytatni a regényt, legalább még egy rész erejéig, akkor itt a lehetőség, hogy elgondolkozzon a folytatáson 😉

Nem tudom más élőholtas történetekkel összehasonlítani ezt a regényt, mert más hasonló történetet nem olvastam. Ami ismeretem van a témában, az leginkább filmekből ragadt rám (bár a Resident Evil-t nagyon szeretem :), igaz ez nem is egy ész nélküli zombis film). A Lázár evangéliuma mégis egy kicsit más mint a többi hasonló regény. Kezdve azzal, hogy a XIV. században játszódik, egy teljesen más időben és térben, mint amit megszokhattunk. Azzal, hogy Bíró Szabolcs ötvözi a történelmi tényeket a fikcióval és a horrorral, egy más megvilágításba helyezi az eseményeket, és egy kicsit más hangulatot is kölcsönöz neki.

A műfaj kedvelőinek biztos, hogy egy új színt hoz a témába a regény, így nekik kifejezetten ajánlom. A történelmi regények kedvelőinél már nem vagyok ennyire biztos a dolgomba, bár szerintem számukra is egy érdekes kikapcsolódást jelenthet. Én minden esetre türelmesen várom a folytatást, abban a reményben, hogy lesz is folytatása 😉

A kötetet köszönöm az Athenaeum Kiadónak.

Na, ilyen egy jó könyv

ISBN:978 963 543 013 0
Athenaeum Kiadó, 2020
Terjedelem: 288 oldal
Bolti ár: 3999,- Ft

A kötet megvásárolható közvetlenül a kiadói csoporttól is, IDE kattintva.

Mások pedig így látják:
Adry olvasósarka

(Összes olvasás: 152 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*