Kilátó – május ’18

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

KilátóVéget ért a Könyvfesztivál és most kicsit elcsendesedett a piac. A kiadók elkezdték a felkészülést a Könyvhétre, így a május kicsit csendesebb lesz, de ennek ellenére nem maradunk új megjelenések nélkül. Sírásra nincs okunk, ugyanis, ahogy a Millenáris zöld gyepén ülve figyeltem a kedves könyvmolyokat, határozottan az volt az érzésem, hogy egyesek kész edzésprogrammal készültek fel a megvásárolni kívánt kötetek hazacipelésére. Mások, akiknek nem volt annyi idejük a kondíciójuk felturbózására, inkább a banyatankot választották. Szóval, ha pár hónapig egyetlen könyv sem jelenne meg, egyesek akkor is ellenének a zsákmányaikkal.

Cixin Liu: A sötét erdő
Cixin Liu: A sötét erdő

Igaz, hogy májusban számszerűen kevesebb megjelenés várható, de annál ütősebb címekre számíthatunk. Kezdjük Cixin Liu A háromtest-trilógia második részével, amit sokan régóta vártunk már. Az Európa Kiadó gondozásában jelenik meg A sötét erdő címmel. Az első rész nekem nagyon bejött, így nem kétséges, hogy a folytatást is el fogom olvasni. Már csak az a kérdés, hogy mikorra számíthatunk a trilógia utolsó részének megjelenésére magyarul. De mire is számíthatunk a II. részben? A fülszöveg alapján további izgalmakra:

A Föld teljes lakossága tisztában van vele, hogy az idegenek hajói úton vannak a naprendszerünk felé. Négyszáz év múlva fognak megérkezni, és akkor elözönlik és leigázzák a bolygónkat. Az idegenek földi segítőit már sikerült legyőzni, de itt vannak közöttük a sophonok. Ezeknek a szubatomi részecskéknek a segítségével a trisolarisiak mindent le tudnak hallgatni, így sebezhetővé válik az érkező flotta elleni védelmi terv is. Az emberi elme marad egyedül hozzáférhetetlen az idegenek számára – erre épül a falképző projekt.
Négy kiválasztott ember megkap minden létező erőforrást, hogy egyenként előálljanak egy-egy titkos tervvel, melybe senkit sem avatnak be – nehogy a sophonokon keresztül az ellenség is megneszelje a részleteket.
Mi jár a falképzők fejében? Azt még földiek sem tudhatják, hiszen csak így lehet megőrizni a bolygó biztonságát.
A négy falképző közül hárman befolyásos államférfiak és tudósok, egyet azonban előzőleg senki se ismert. A kínai Luo Ji csillagász és szociológus számára hamar kiderül, hogy a négy falképző közül ő az egyetlen, akinek a trisolarisiak a halálát kívánják.

China Miéville: A ​város és a város között
China Miéville: A ​város és a város között

Az Agave Könyvek tovább gondozza China Miéville életművét, aminek köszönhetően nemsokára magyarul is olvashatjuk az eredetileg 2009-ben megjelent “A város és a város között” című regényét. Az izgalmas krimibe oltott fantasy (vagy fordítva) ígéretesnek tűnik, legalábbis a fülszöveg alapján:

Valahol Kelet-Európa peremén, az ódon, szürke Besźelben Tyador Borlú felügyelőt holttesthez riasztják. A névtelen utcalánynak tűnő áldozat ügye rutinvizsgálatnak indul, de hamarosan egyre szövevényesebbé válik, és a rendkívül különös határzóna túloldalára, a modern, gazdag Ul Qomába vezet. A két városban, ahol az élet leghétköznapibb apróságait is furcsa előírások szabályozzák és láthatatlan hatalom felügyeli a rendet, egyre több érdekcsoport igyekszik ellehetetleníteni Borlú munkáját. A felügyelő azonban változatlan elszántsággal kutatja a névtelen lány és egy betiltott mítosz rejtélyét, hiába törnek az életére nacionalista csoportok és pitiáner bűnözők… illetve bármi is legyen az, ami a két város közötti hasadékokban rejtőzik.
China Miéville egyik legfontosabb művét tartja kezében az olvasó, ami a megjelenését követően elnyerte a Hugo-, Arthur C. Clarke-, World Fantasy- és Locus-díjakat, illetve 2018-ban a BBC Two sorozatra adaptálta David Morrissey főszereplésével.

Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
Benyák Zoltán: Az utolsó emberig

Az egyik kedvenc magyar íróm is új regénnyel jelentkezik, mely ismételten az Athenaeumnál lát napvilágot. Hogy ki ő? Természetesen Benyák Zoltán! Két regényét már olvastam (A nagy illúzió, Csavargók dala) és a többi is várólistán van. A most megjelenő regénye is olvasásra csábít, hiszen egyedi stílusának és történetvezetésének nem lehet ellenállni. Az utolsó emberig fülszövege eléggé sejtelmes, de az biztos, hogy izgalmas kalandra hív:

Esküdt ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra.
A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért.
Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük.
Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön – a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe.

Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek
Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek

Újrakiadásokkal nem szoktam foglalkozni, de most mégis kivételt teszek. Az egyik ok, hogy a kisregényből filmet készít az HBO, a másik, hogy az egyik kedvenc kisregényem. Mondjuk, én az 1966-ban François Truffaut rendezésében készült megfilmesítéssel is meg voltam elégedve, sőt, nem tudom, hogy ezt az HBO hogyan tudná überelni. Aki még nem jött rá, hogy melyik történetről van szó, annak segítek: Ray Bradbury: Fahrenheit 451. Az Agave Könyvek ismét kiadja a kisregényt, és a kötetben további történetek is helyet kapnak. Aki még nem olvasta, annak kötelező!

Több mint hatvan évvel a megjelenése után Ray Bradbury világszerte elismert regénye, a Fahrenheit 451 igazi klasszikusként hat a világirodalomban a zord, disztópikus jövőábrázolásával. A könyv üzenete soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban.
Guy Montag tűzőrként dolgozik. Az a munkája, hogy elégesse a könyveket… a házakkal együtt, ahol eldugták azokat. Montag soha nem kérdőjelezi meg a pusztítást, amit a munkájával végez, az estéi pedig unalmasan telnek a feleségével, Mildreddel, aki az egész napját a televízió bűvöletében tölti. Aztán egy nap Montag találkozik a különc szomszéd lánnyal, Clarisse-szal, aki egy olyan múltról mesél neki, amelyben az emberek még nem féltek, és bemutat neki egy olyan jelent, amelyben az emberek a könyvekben rejlő ötleteket felhasználva gondolkodnak. És akkor Guy Montag hirtelen megkérdőjelez mindent, amit addig igaznak hitt.

Tervek '18.05

Májusban ismételten a sci-fié a főszerep (micsoda meglepetés! 🙂 ) :
– Jodi Taylor: Visszhangok szimfóniája (St. Mary krónikák 2.)
– Michael Walden: Eshtar – Első könyv
– Szélesi Sándor: A beavatás szertartása
– Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Mars (A Hosszú Föld 3.)
– Benyák Zoltán: Az utolsó emberig

Az áprilisi tervet jobban sikerült teljesítenem, mint a márciusit, úgyhogy egy kis vállveregetést megérdemlek 🙂 Mondjuk, Az idő gyermekei feladta a leckét, ugyanis nagyon nyögvenyelősen haladtam az olvasásával, de végül a napokban sikerült befejeznem. A Fagyott égbolt 2-ről, Krekó Péter Tömegparanoiájáról és a Portálról már a bejegyzések is elkészültek. Az idő gyermekeiről pedig lassan készül a “kritika”… Sajnos Marko Kolos: Felderítők regényébe még bele sem kezdtem, és ahogy elnézem a naptáramat, legkorábban júniusban kerülhet fel ismételten az olvasási listámra.

Már a júniusi terv is kialakulóban van, azaz az ötből három cím már fenn van a listán. Aztán, hogy ezeknek sikerül-e a végleges listára is felkerülniük, a jövő titka. Az már biztos, hogy egy hónap nem elég a Könyvfeszten beszerzett könyvek elolvasására. Ti hogyan álltok ezzel?

(Összes olvasás: 93 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)
0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*