Ivo Andrić: A Kisasszony / Nyuszka

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Ivo Andrić: A Kisasszony / Nyuszka
Ivo Andrić:
A Kisasszony / Nyuszka

Ivo Andrić a jugoszláv irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, aki napjainkban igencsak el lett hanyagolva, pedig ő volt Bosznia és Jugoszlávia krónikása, aki leplezetlenül mutatta be a balkáni mindennapokat. Boszniai elbeszéléseiben mindig jelen van a három világvallás, mely békés időkben elfér egymás mellett, azonban ha jön a vihar, akkor egymásnak feszülnek és szedik áldozataikat.

A kötet első kisregénye, A Kisasszony, Szarajevóban játszódik , a századfordulótól egészen az I. világháború végéig, mikor is az író áthelyezi főhősnőjét Beográdba*, a frissen megalakult SZHSZ Királyság fővárosába. A Kisasszony, Radaković Rajka, Szarajevóban éli gondtalan, normális életét, mindaddig még apja, a vagyonos szerb kereskedő tönkre nem megy. Édesapja belebetegszik a kudarcba, és belehal. Azonban még halála előtt ellátja jó tanácsokkal az akkor 14-15 éves Rajkát. Ezek a “jó” tanácsok nem voltak mások, mint a fösvénység és a spórolás indoklásai, melyek a Kisasszonynak nagyon is az agyába vésődtek. Attól a pillanattól kezdve azon volt, hogy visszafizesse apja tartozásait és elkezdte a megszorításokat, mind magán, mind édesanyján. A hitelek kifizetését követően elkezdte megalapozni a kis vagyonkáját. A kedves fiatal lányból egy koravén, zsugori, érzéketlen uzsorás lett, akinek a nemzetét és istenét a pénz jelentette. Álma az első millió megszerzése volt, mert azt hallotta, hogy az első millió után a többi már jön magától. Egy tragikus élet krónikáját vetette papírra Anrdić.

Szarajevó 1900
Szarajevó 1900

A második kisregény főhőse Isidor Katanić, akit mindenki csak Nyuszkának hívott. Hogy miért? Mert annak ellenére, hogy fiatalon megjárta a Balkán-háborút, hazatérve fiatal feleségéhez, átváltozott papuccsá (nyuszivá). Az “édes otthon” számára inkább a kínok barlangja volt. Csendben tűrte a házsártos asszony uralkodását, aminek következtében a (nevelt) fia sem apának vagy apuskának nevezte, hanem egyszerűen csak Nyuszkának. Kezdetben a Száva partjára menekült, régi katonatársa védőszárnyai alá. A parton érezte jól magát, messze a várostól, messze a Kobrától (a feleségétől). Itt azok között volt, akiket kivetett magából a város. A szezon elmúltával újra visszatért a tégladzsungelbe, ahonnan csak a tavasz első sugarai engedték el. Mígnem egy napon minden megváltozott. Beográd felett megjelentek a német bombázók és Nyuszka számára megkezdődött a II. világháború. Ebben a zűrzavarban kezdte főhősünk megtalálni a helyét és kivette a részét tehetségéhez mérten az ellenállásból is.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Beográd a II. világháború előtt

Andrić mindkét történetben a szereplőkkel együtt a tájat, az ott élő embereket, egymáshoz való viszonyukat és a társadalmi elvárásokat is bemutatja. Szinte úgy éreztem olvasás közben, mintha magam is ott lettem volna Szarajevóban és a Kisasszonnyal együtt jártam volna a forrongó várost. Nyuszkával pedig bejártam a Száva partját, betekintettem a műhelyekbe és hallgattam a kafanaban beszélgető emberek történeteit, egy jó kis kávét szürcsölgetve.

Szereplői annyira valóságosak, és annyira beleillenek az adott korba, hogy az ember azt hinné, hogy az író megtörtént eseményeket vetett papírra. Persze, valahol az alapja minden írásának egy monda, történet, amire a legjobb példa a Híd a Drinán című műve. Ezért is nevezem Krónikásnak!

Itt az ideje újra felfedezni Ivo Andrićot, és írásain keresztül a Balkánt is!

*-Fehérváros (Fehérvár)

ISBN: –
Európa Könyvkiadó, 1963
Terjedelem: 339 oldal
Bolti ár: –

(Összes olvasás: 42 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)
0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*