Zoran Drvenkar: Jugoszláv dzsigoló

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.
Zoran Drvenkar: Jugoszláv dzsigoló
Zoran Drvenkar: Jugoszláv dzsigoló

Nehéz erről a könyvről érzelmek nélkül írni, így előre is elnézést kérek, ha eltérnék a tárgytól. Sokan feldolgozták már a délszláv polgárháború egyes részeit, viszont eddig nem találkoztam olyannal, mely a harcoktól távol, a hátországban játszódik. Branko, a főhősünk, egy “hazafias érdek” nélküli fiatalember, aki nem tér vissza a sorkatonai szolgálathoz, attól való félelmében, hogy a frontra küldik, és inkább Križevcibe (Zágrábtól kb. 60 km) menekül unokatestvéréhez, hogy onnan később nyugatra menekülhessen.

Nem ő volt az egyetlen ember a volt Jugoszláviában, aki megszökött a katonai behívó elől, annak ellenére, hogy a ’90-es évek előtt dicsőség volt a Jugoszláv Néphadseregben szolgálni. Bujdosnia kellett, és kitalált betegséggel élnie, hogy a környezete elhiggye, alkalmatlansága miatt szerelték le a hadseregből, miközben a nap minden percében attól rettegett, hogy a rendőrség megtalálja. Munkát vállalt, és játszotta a halálos beteget, miközben tervezgette menekülését.

A könyv borítóján az áll, hogy “Átgázol minden érzelmen”. Ahhoz, hogy ez így legyen, egy rideg embert kellett volna leírni, nem egy olyat, aki szerelmes lesz egy olyan lányba, akit egyik éjjel vesz fel az országúton, és hazavisz. Hímringyóként próbálja összeszedni a meneküléséhez szükséges összeget. És itt van még egy óriási eltérés a cím és a tartalom között, ugyanis a dzsigoló nőket csábít el, és nem feltétlenül a pénzükre utazik. Branko nem dzsigoló volt, hanem a szó szoros értelmében prostituált,hímringyó, aki az ügyfeleivel nem akart érzelmi kapcsolatot, csak szexuális együttlétet. Meg volt erre az igény, ahogy megvan napjainkban is, minden nagyvárosban. Unatkozó, külföldi háziasszonyok, akik egy kis háborús nyaralásra mentek Zágrábba, és kedvet kaptak egy kis balkáni húsra.  A kurváknak miért nem vetik a szemükre, hogy érzelem nélkül végzik a dolgukat?

A könyv egy magára maradt fiatalember életét írja le, aki menekül a halál elől. Nem térhet már többé haza. Tovább kell mennie, ahol új életet kezdhet, és a háta mögött hagyhatja ezt az őrült világot.
Sajnos a regény vége tipikus, ahogy az a többségi olvasó igényeinek megfelel. A befejezés megvan, de hiányzik a könyv eleje. Hiányzik a magyarázat, hogy miért is dönt a menekülés mellett? Miért nem akar harcolni a hazájáért? Mit érez hazának? Horvátországot? Jugoszláviát? Ki sem derül, hogy tiszta horvát, vagy esetleg már ő is jugoszláv? Nem lehet egy ilyen elbeszélést a közepéről kezdeni. És igenis vannak kérdések, melyek megválaszolatlanok maradtak.

Az író hiába írta több mint 10 évig a könyvet, nem volt elég kidolgozott. A fordítás is hagy némi kívánnivalót maga után…és a legnagyobb fordítási (nyomtatási?) hiba ami egy laikusnak is a szemet szúr, az 50-ik oldalon lévő pljeskavicának és čevapcicinek a leírása, ami igencsak fel lett cserélve.

Összességében, sikerült az írónak az akkori idők hangulatát felidéznie, leírnia a balkániak vendégszeretetét, büszkeségét, élni akarásukat, és összetartásukat. Viszont nem sikerült neki egy kerek egészet alkotnia. Viszont a hangulatáért megéri rászánni egy kis időt és elolvasni.

ISBN: 978 963 370 786 9
Alexandra Kiadó, 2008
Terjedelem: 269 oldal
Bolti ár: 2999,- Ft

(Összes olvasás: 98 . Ma 1 ember volt rá kíváncsi)

2 Replies to “Zoran Drvenkar: Jugoszláv dzsigoló”

  1. Én pont ma olvastam ezt a könyvet, ugyanis most akciósan van az alexandra.hu-n, eszméletlen jó lett. Nagyon átvettem az egész búskomor hangulatát. A befejezés is teljesen fair volt. Nagyon tetszett, csak ajánlani tudom mindenkinek!

    • Amint látom, a befejezéssel kapcsolatban eltér a véleményünk, de az igaz, hogy a hangulata kárpótol.
      Ahogy nézem még mindig akciós az Alexandra Könyváruházban.

Hozzászólás a(z) Rozália bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*